Szeri Viktor új darabja egy óda a meztelen férfi testhez és az intimitáshoz, melyet a körtánc műfaja és Arthur Schnitzler 1897-ben publikált botrányos, szexuális töltetű drámája, a Reigen ihletett.
Szeri Viktor új darabja egy óda a meztelen férfi testhez és az intimitáshoz, melyet a körtánc műfaja és Arthur Schnitzler 1897-ben publikált botrányos, szexuális töltetű drámája, a Reigen ihletett.
A Klímaevők sorozat évadzáró-nyárváró eseményén gondolatban a Balatonra utazunk, hogy őshonos és nem őshonos fajokkal ismerkedjünk: terítéken a sulyom, a cifrarák és az afrikai törpeharcsa.
Seprű, mint feminista jelkép? A fülöp-szigeteki Eisa Jocson és a sri lankai Venuri Perera első közös munkájában a tánc, a mágia és a küzdelem keveredik.
Seprű, mint feminista jelkép? A fülöp-szigeteki Eisa Jocson és a sri lankai Venuri Perera első közös munkájában a tánc, a mágia és a küzdelem keveredik.
Hogyan vannak jelen a női testek a színházi terekben? És hogyan vannak jelen a nők ma a saját testükben? Egyáltalán: hogyan, és hányféleképpen tudunk kapcsolódni önmagunkhoz?
A „szoba” látszólag üres, de tele van közlésvággyal. Öntörvényű és változékony, csak az hallhatja meg az üzenetét, aki hajlandó átlépni az értelem küszöbét és mer közel hajolni hozzá.
A „szoba” látszólag üres, de tele van közlésvággyal. Öntörvényű és változékony, csak az hallhatja meg az üzenetét, aki hajlandó átlépni az értelem küszöbét és mer közel hajolni hozzá.
Tíz „arc nélküli” táncos merül el belső folyamataikban és vezet minket végig képeken és állapotokon, amiket egy álomszerű dramaturgia és egy logikátlan narratíva tart össze.
Ki rendelkezik felettem, a testem és a kreativitásom felett, mikor kell hallgatnom és mikor kell szót emelnem, kell-e egyáltalán hallgatnom? És egyáltalán mit jelent ma nőnek lenni?
Ki rendelkezik felettem, a testem és a kreativitásom felett, mikor kell hallgatnom és mikor kell szót emelnem, kell-e egyáltalán hallgatnom? És egyáltalán mit jelent ma nőnek lenni?