A Klímaevők sorozat évadzáró-nyárváró eseményén gondolatban a Balatonra utazunk, hogy őshonos és nem őshonos fajokkal ismerkedjünk: terítéken a sulyom, a cifrarák és az afrikai törpeharcsa.
A klímatudatos gasztronómia lehetőségeiről ezúttal Takács Péterrel (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) és Berecz Diánával (szabadonbalaton) beszélgetünk és most is lesz kóstoló!

Mennyire utópikus elképzelés az, hogy „kiegyük” a balatoni tájból az invazív fajokat? 

Mit kezdjünk azokkal az élőlényekkel, amelyek „nem idevalók”, mégis egyre inkább terjednek és a mindennapi környezetünk részévé válnak? Milyen gasztronómiai lehetőségeket rejtenek?

A program keretében a Balatonban és vízgyűjtő területén jelenlévő invazív (nem őshonos) fajokra koncentrálunk, hogy megismerjük a helyi ökoszisztémákra gyakorolt hatásukat, érintve a táj őshonos fajainak ökológiai és kulturális kérdéseit is.
A klímaváltozás hatására az olyan özönfajok, mint például a cifrarák és a fekete törpeharcsa, különböző módokon alakítják át a Balaton vízi élőhelyeit: versengenek az őshonos fajokkal, módosítják a táplálékhálózatokat, és új egyensúlyokat hoznak létre.
A sulyom esete rámutat, hogy ez a kérdés nem csak invazív fajoknál merül fel, hanem olyan őshonos, védett növényeknél is, amelynek termése évszázadokon át a vízparti közösségek konyhájának része volt, mára azonban gasztronómiai használata jogilag bonyolulttá vált. Egyes területeken, mint a Kis-Balaton, tömegesen terjed, ezért kezelése éppúgy természetvédelmi dilemma, mint kulturális kérdés.



Takács Péter, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főmunkatársa a Balaton ökológiai állapotán keresztül mutatja be az invazív fajok terjedésének okait és következményeit: hogyan kapcsolódik mindez a vízhőmérséklet emelkedéséhez, a tápanyagterheléshez és az emberi beavatkozásokhoz?
Megismerjük a törpeharcsa és a cifrarák elkészítésének módját és azt, hogy milyen hagyományai vannak a felhasználásuknak, majd – ha minden terv szerint alakul – füstölt formában kóstolót is tartunk!

Berecz Diána kulturális és vizuális antropológus, a PAD Alapítvány és a szabadonbalaton ökológiai-művészeti platform csapatának tagja, a sulyom példáján keresztül beszél arról, hogy hogyan viszonyulunk a balatoni táj ökológiai átalakulásához. Milyen hatással vannak erre a kulturális gyakorlatok, a tájhasználat és a helyi tudás? A szabadonbalaton évek óta kísérletezik a balatoni táj kevésbé ismert alapanyagaival – őshonos és inváziós fajokkal egyaránt – és erre az alkalomra a kóstoló részeként nemcsak sulyommal, hanem gyógynövényes frissítőkkel is készülnek.

A Trafó a londoni székhelyű Cooking Sections képzőművész-kollektívával közösen indította el a Klímaevők (Becoming CLIMAVORE) művészeti kutatást, amely a vendéglátás és az ökológiai gondolkodás új kapcsolódási pontjait vizsgálja, és az ehhez szükséges tudást nyilvános események formájában osztja meg. A Klímaevők sorozat hosszú távú célja a Trafó vendéglátásának klímatudatossá alakítása. A sorozat korábbi eseményein az éghajlati változások a tájra, és az élelmiszertermelésre, valamint -fogyasztásra gyakorolt hatásait különböző nézőpontokból jártuk körül: az Aszályvacsora során egy performatív vacsora keretében az aszály és a vízhiány következményeire reflektáltunk, míg a Magyar trópusok – nyár a télben eseményen hazai termelők példáján keresztül vizsgáltuk, hogyan jelennek meg a megváltozott klimatikus viszonyok hatására olyan „déli gyümölcsök” – mint a citrom, a gyömbér vagy a papaya – a magyar mezőgazdaságban.