Mihály elszökik felesége elől olaszországi nászútjukon, pedig már csaknem elhitte magáról, hogy rendes, megbízható és komoly férfi. De elég egyetlen röpke találkozás egy kamaszkori baráttal, és a hosszú éveken át nagy igyekezettel felépített polgári én azonnal darabokra hullik. Az elnyomni vágyott kamaszkor kísértetei felszínre törnek, és arra kényszerítik Mihályt, hogy végre szembenézzen a titokzatos Ulpius-házban eltöltött idő árnyaival. Mihály menekülése egyszersmind kutatás is, saját életének, vagy talán még inkább saját halálának keresése.
Az Utas és holdvilág c. előadás a rendező 2002-es rádiójátékát veszi alapul, amelyet Turay Tamás felkérésére és közreműködésével készített Szerb Antal klasszikus regényéből. A rádiójáték szakított az egymást váltó párbeszédek és zenei bejátszások jelentette klasszikus formával: a rendező az egész dialógustest mellé atmoszférateremtő, a történet egyes fedettebb rétegeit kiemelő, a dialógusokat kiegészítő hangeffekt-konstrukciókat kevert. A rádiójátékra playbackelő színészek számára az előadás próbafolyamata komoly színészi tréninggel ér fel, egy másik színész hangjának testet adni olyan feladat, mellyel más helyzetben nem találkoznak. Az élő színész és a rögzített hangzó szöveg találkozása automatikusan veti fel az eseményeknek való kiszolgáltatottság témáját, erősíti a szereplők végzetszerű sodródásának érzetét. Színész és hang, hangzó szöveg és zeneileg kiemelt tudattalan tartalmak egymástól való elidegenítésével, egymással való viszonyba állításával vagy éppen összekomponálásával, valamint egy változatos, expresszív vizuális világgal az Utas és holdvilág egy sokrétű és sokrétegű egész estés előadássá válhat.
Az Utas és holdvilág idén 80 éves, és pofátlanul, kortársakat megszégyenítően friss és fiatalos. A TÁP Színház különleges vizualitású playback-előadással tiszteleg Szerb Antal kultregénye előtt. A nagyjából öt óra hosszúságú előadás kétségtelenül rendhagyó és merész kísérlet a regény világának megidézésére, lemaradni róla igazi lúzerség. Az előadás formai előképe a TÁP Színház 2007-es Keresők című előadása, amely nagy közönség- és szakmai sikerrel futott. A Keresők sajátosságát az adta, hogy az előadás során a rendező korábban felvett rádiójátéka hangzott el, a színpadi történések szereplői a hangjáték dialógusaira tátogtak rá, mindezt pedig változatos, az élményt mélyítő vizuális hatások kísérték. Molnár Gál Péter szerint a Keresők „akusztikus-vizuális tombolás. Fülbéli-szembéli orgia. Matrix a színpadon. Op-art, pop-art, dadaizmus, széthullásizmus, kollázs, pátosz és paródia faltól falig. Digitalizált valóság. Őrült látvány, eszelős hallvány célszerűen működtetve. (…) A színrevitel bőségben alkalmazza a társművészeteket: animációs filmtől ál-dokumentumig, bábszínházat, varietét, az orfeum és a kabaré alkalmazta nézőtéri műbalhét, filmszkeccsben az előre-hátratekert videó-vetítést, megtoldva a mozgó háttér előtti élő színész előre, s visszamozdulásaival, a hangmélység-magasság ide-odaváltozásával.”
SZEREPLŐK
Mihály - Laboda Kornél
Erzsi - Törőcsik Franciska
Perzsa - Kálid Artúr
Szepetneki - Göndör László
Éva - Fátyol Hermina
Zoltán - Farkas Ádám
Ellesley doktor - Pallag Márton
Apa- Márton András
Ervin - Horkay Barnabás
Sári/Vannina - Háda Fruzsina
Waldheim Rudi - Egger Géza
Narrátorok: Csányi Dávid, Göndör László, Váradi Gábor
HANGOK
Erzsi - Ónodi Eszter
Mihály - Bodó Viktor
Elbeszélő - Gálffi László
Szepetneki János - Csányi Sándor
Zoltán - Hajdú István
Utas - Takátsy Péter
Ellesley - Lukáts Andor
Millicent - Pokorny Lia
Ervin - Zsótér Sándor
Sári - Kecskés Karina
Perzsa - Halász Péter
Waldheim Rudi - Mucsi Zoltán
Portás - Ternyák Zoltán
Nő - Gryllus Dorka
Vannina - Hámori Gabriella
Éva - Marozsán Erika
Apa - Szacsvay László
Adaptáció: Turai Tamás
Az előadás dramaturgja: Bíró Bence
Mozgás: Hegymegi Máté
Hangmérnők: Borlai Kinga, Kulcsár Péter
Jelmeztervező: Nagy Fruzsina
Jelmeztervező
munkatársa: Szabados Luca, továbbá az MKE és a MOME hallgatói: Bartos
Letícia, Dávid Luca, Gyimóthy Noémi, Kuti Letícia, Mikes Anna
Díszlettervező: Horváth Jenny
Díszlettervező munkatársa: Devich Botond
Fénytervező: Bányai Tamás
Látvány: Juhász András
Videó: Bartha
Máté, Horesnyi Máté, Huszár Dániel, Nagy Gergő, Varga Vince és a MOME
Média Intézetének hallgatói: Halák László András, Kovács Dorottya, Lődi
Áron, Maruscsák Dávid, Szatmári Bendegúz, Válics Péter
Festő: Kőszeghy Flóra
Film: Pálos György, Papp Bojána
Műszaki munkatárs: Bredán Máté
Rendező munkatársa: Cseh Adrienn, Debreczeni Bori Sára
Produkciós vezető: Imely Zoltán, Mátis Inez
Rendező: Vajdai Vilmos
Producer: Táp Alapítvány
Koprodukciós partner: Trafó KMH
Kommunikációs tanácsadó: Carbon Group Communication Kft. - Gosztonyi Csaba
Támogatók: NKA, Delta Informatika Zrt., Somogyi Endre
Köszönet a Katona József Színháznak
Külön köszönet Fábián Noéminek
"a fellépő és a felvett szöveg találkozása óhatatlanul is felveti az eseményeknek való kiszolgáltatottságot, erősíti a szereplők végzetszerű sodródásának érzetét." - Petrovics Gabriella