A független előadó-művészek története a rendszerváltástól kezdve, kusza mindennapjainkig – benne a Tünet Együttes őszinte és személyes szilánkjaival. Gyárlátogatás a kulisszák mögé. A független alkotók története mindenkié, aki mára elvesztette viszonyítási pontjait. Fent még dübörög a nagyszínpad, mintha minden rendben lenne; mi meg lent a pincében. Egy ország tünetegyüttese.
Kiabáljunk együtt a jövőbe!

Csináltunk Nektek egy előadást. Benne van a független előadó-művészet elmúlt 30 éve. Az út, amit undergroundként, majd alternatívként kezdtünk, és függetlenként akartunk folytatni. Függetlenedni akartunk a struktúrától, de a rendszer folyton változik, a függetlenségnek meg ára van. És csak küzdünk egymás mellett mindannyian, ki-ki a maga "próbatermében" – a létezésért... Olyan jó volna találkozni kicsit. Üvölteni, rácsodálkozni, nevetni, kimondani, továbbgondolni.

A Tünet Együttes új előadása kilóg a korábbi darabok sorából. Szabó Réka, Szász Dániel és Gőz István, a három alapító tag 15 éve dolgozik együtt és most a társulat történetét kínálja fel a saját – szűkebb és tágabb – helyzet értelmezésére. Hogyan érdemes folytatni a munkát, amikor a csapat tünetegyüttese az ország tünetegyüttese egyben? A független alkotók története mindenkié, aki elvesztette viszonyítási pontjait. Az új előadás a kollektív kiégési szindróma tüneteit tárja fel a társulattól ismert öniróniával és humorral.

Múltunk, jelenünk, jövőtlenségünk szimbolikus.

„Nincsenek jó állapotban, ám az előadás annál inkább: pontos, erős és őszinte.” (Török Ákos: Őrületes tünetek, tanckritika.hu)