Miért pont a klub? / Szervezőink ajánlják / Varga Brigi a Trafóklub programjairól

Miért pont a klub? / Szervezőink ajánlják / Varga Brigi a Trafóklub programjairól

Mióta dolgozol itt, hogy lettél a Trafóklub programjainak gyakorlatilag egyedüli felelőse?
2016 augusztusában kezdtem el itt dolgozni szervezőként, és rögtön a klub programjaival bíztak meg. Az előtt egy-két évaddal kezdett úgy alakulni, hogy a klub eseményei is a trafós programstruktúra részévé váltak. Akkoriban még Kovács Andi volt ezeknek a felelőse, de ahogy szaporodtak a programok, szükség mutatkozott egy kifejezetten erre a feladatra dedikált emberre. A klub programjainak szervezése 98%-ban az én feladatom, de emellett a nagytermi szervezésből is kiveszem a részem.

Mert nemcsak a Nagyteremben, hanem a klubban és a stúdióban is zajlik az élet. 
A klub mellett a Trafó Stúdió a másik kiegészítő játszóhelyünk az épületen belül. Ez egy kisebb tér, ahol a Műhely Alapítványtól megkaptuk a hétfő estéket, a hét többi napján az ő szervezésükben itt táncórák zajlanak. Hétfőnként a Dollár Papa Gyermekei társulat előadásait: az Ibsen-trilógiát és A Tágra zárt szemek próbáját játszottuk, ami mostanra kiegészült a Lady Chatterley szeretője című előadásukkal is, valamint alkalmi filmvetítésekkel. Ebben a térben az időbeli megkötöttség és a minimális technikai felszerelés okán is lehetetlen épített díszletes bemutatót tartani, meg persze a nézőtér befogadóképessége is meglehetősen korlátozott, 30-40 fő csupán.

Kellett egy plusz játszóhely, előadótér a kisebb programokhoz? 
A klub tere nagyon mobilis, az ott megvalósuló előadásokat könnyebb újrajátszani, esetleg repertoáron tartani, erre mindig is volt igény. A Nagyteremben a külföldi produkciók, illetve a nagyobb teret és technikát igénylő előadások egyeztetése bonyolultabb, ezért nehézkes az újrajátszási igény kielégítése is. Aki lent játszik, annak könnyebb havonta vagy kéthavonta új időpontot találni, ez fontos az előadások életben tartása és fejlődése szempontjából. 

Mit jelent az, hogy te vagy a klub programjainak felelőse?
A programok kiválasztásáért nem kizárólag én felelek, a szervezőcsapat közösen dönt. A technikai igényeket én egyeztetem, a szerződést velem, pontosabban rajtam keresztül kötik a Trafóval a társulatok, az utánjátszások egyeztetése szintén az én feladatom, ahogy a kommunikációs csapat és a társulat közötti kapcsolattartás is.

Visszatérve a kisebb térhez: hogy és mi kerülhet be a klubba?
Az évekkel korábban indult TITÁNium Projekt és a főváros által meghirdetett Staféta-pályázat keretében is jöttek létre olyan koprodukciók, melyeknek a Trafóklub megfelelő és inspiráló tér volt. Egy kisebb, vagy induló társulatnak nem feltétlenül van igénye, illetve kapacitása 300 fős nagytermi körülmények közé előadást csinálni. A klub helye lehet a kísérletezőknek. Ugyanakkor sokszor felmerül bennünk, trafósokban, hogy milyen jó lenne egy köztes tér, amely mind a színpad, mind a nézőtér méretében a Nagyterem és a klub között lenne, valahol félúton, jelentősen jobb technikai lehetőségekkel, mint amit most biztosítani tudunk. Szerintem a legtöbb esetben pont egy ilyen középútra lenne szüksége a társulatoknak. Azoknak is, akik a klub teréből kísérletezve indulnak el, és tennének egy lépést feljebb. 

Befogadóképességüket tekintve a MU Színház, a Szkéné vagy a Jurányi termei félúton vannak a Trafóklub és Nagyterem között a kb. 120-140-es nézőterükkel, a színpadok mérete azonban hasonló az itteni nagytermihez. Előfordult már, hogy egy, a Trafóban bemutatott és párszor utánjátszott előadás átkerült valahova, és ott élt tovább? 
Ez lehetne egy út a Trafó Nagytermében bemutatott előadások továbbélésére, hiszen a magas nézőszám és a kevés időpont miatt nehéz repertoáron tartani egy-egy előadást. A klubban, ahol max. 50-60 fős nézőtereket tudunk kialakítani, ez könnyebben megvalósulhat, innen viszont nehéz, vagy szinte lehetetlen nagyobb térre átültetni a produkciókat. Ezért is lenne jó mindenkinek az intézmények közötti lépcsőzetes együttműködés. A Tótferi erre jó példa: a klubban mutattuk be, majd átkerült a Jurányiba, de néhány nagytermi előadás esetében létrejött hasonló együttműködés. A klubban egyébként - a tér és a technikai korlátok ellenére is - nagyon sok izgalmas dolog valósul meg. Kárpáti Péter előadásai pl. ebben az intim térben élnek igazán, ide lettek kitalálva. Az a tapasztalatom, hogy sokan kifejezetten kedvelik a lenti teret. A Jeditanács összeül talán a legrégebben futó előadásunk a klubban, amelyre még mindig van kereslet, de más produkciók is telt házzal mennek itt. Sok fontos előadás születik a klubban, ilyen például a Megfigyelők is.

Meddig marad repertoáron egy előadás a klubban?
A kapacitás persze véges, de a teltházas előadásokat igyekszünk addig műsoron tartani, amíg csak lehet. Ha jönnek új előadások, akkor valamit persze muszáj levenni. Ilyenkor az a fő szempont, hogy mekkora az érdeklődés, és mióta van műsoron. Előfordul, hogy ha egy alkotó vagy társulat új darabbal jelentkezik, egy régebbi előadása lekerül a repertoárról, ahogy történt például a KV Társulat Földi paradicsom című előadásával, amely helyett jött a Médeia.

Milyen programok vannak még a klubban a repertoár-előadásokon kívül?
Szoktak lenni filmvetítések, a Mi a tánc? dokufilm-sorozat eseményei, a smART-sorozat programjai, beszélgetések, egyszeri programok, performanszok, és néha egy-egy buli is. A klub programjait a Nagyterem programjaival kell összehangolni, párhuzamosan nem futhatnak előadások, mert áthallás van. Ahogy az előadások, úgy a próbák és a beépítések is zavarhatják egymást. Ez egy bonyolult mátrix, és néha még a repertoáron tartott előadásoknál is előfordul, hogy a Nagyterem előadásai miatt 10 klubos repertoár-előadásra csak 7-8 kiajánlható időpont jut. A lenti programoknál a színészegyeztetésen is sok múlik, hiszen a független csapatoknál mindenki sokféle produkcióban játszik, így 2 hónapnál előbbre nem nagyon látunk.

Azt mondhatjuk, hogy a klub programjai sikeresek?
Igen, mert a tér adta lehetőségek valós igényt szolgálnak ki. Ha egy független társulat valahol rendszeresen játszhatja a darabját, az manapság igencsak pozitív. A Nagyterem mellett tehát a Trafóban van egy tér, ahol kisebb előadások repertoáron maradhatnak (ha csak havi egyszer, de akkor is), és ahol a programok túlnyomó többséggel telt házzal mennek. És ennek van még egy nagy előnye: azáltal ugyanis, hogy ezek a produkciók egy méretileg és technikailag is korlátozott térben valósulnak meg, sokkal mobilisabbak, utaztathatók, azaz turné-kompatibilisek. Kelemen Kristóf előadásai jó példák erre, de a dunaPart Platform eredményeként a KV Társulat Médeiája is hamarosan utazik Csehországba, sőt, a Tünet Együttes klubos darabja, A tünetegyüttes is már járt több vidéki helyszínen.

A Trafóba járó közönség vajon érzékeli-e ezt a struktúrán belüli kis struktúrát? A programok kommunikációjában például nem különül el, persze kérdés, hogy egyáltalán kellene-e.
A kommunikáció szempontjából nekünk az a fontos, hogy a klub és a stúdió programjai éppen annyira trafós előadások, mint a meghívott nagy nemzetközi produkciók a Nagyteremben.

Tóth Kinga & Silvia Rosani / 2020. április 24. Offspring Írmagok albumbemutató performansz

Hány program van a klubban havonta? A nem klubos programok szervezésében is részt veszel?
Fogalmam sincs, soha nem számoltam még össze. Mondjuk, 10-15 klubos program biztosan van, de hónapja válogatja. És igen, ezeken felül hazai és nemzetközi nagytermes produkciókat is szervezek.

Ez zárásnak nem is lenne rossz, de a szép kis jegyzetedből, amivel készültél, elmondhatnád, hogy mit ajánlasz tavaszra. 
Most, március 5-én lesz az Éhség című előadás bemutatója a Trafóklubban, amit Nagy Péter István fiatal rendező jegyez. Az egyik izgalom ezzel kapcsolatban, hogy a Devich Botond által tervezett díszlet lesz talán az egyik legkomplexebb és technikailag is legösszetettebb, ami a klubban valaha is volt. A másik izgalom pedig a feldolgozott téma, a vitatott Knut Hamsun életmű. A norvég író 60 évesen megkapta a Nobel-díjat, majd a második világháborúban határozottan kiállt a hitleri Németország ideológiája mellett, még nekrológot is írt Hitlerről. Az alkotókat az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi a művész felelőssége, és mennyire befolyásolja a művei megítélését, hogy magánemberként milyen nézeteket vallott.

Április 24-én lesz Tóth Kinga Írmagok című performansz estje, ami a szívem csücske. 2018-ban volt már a Trafóklubban egy egyedülálló, izgalmas performansszal, tavaly pedig a Kolorádó Fesztiválon mutatott be egy interaktív installációt. Igyekszem követni Kinga írói, költői, performer munkásságát, s bár főleg német nyelvterületen alkot, idén jelölték a Highlights of Hungary-re is. Fontosnak tartom, hogy itthon időről-időre meg tudjon jelenni, és az emberek megismerjék. Ínyenceknek ajánlom!

*
Brigi március közepén szülési szabadságra megy, a klub programjainak szervezését Benedek Nóra veszi át tőle. Brigi hatalmas táblázatot készített, amiben benne van minden hasznos információ a klubos előadásokról, de Nóra már részt vett a márciusi és áprilisi egyeztetésekben, hogy bemelegítsen. Legközelebb vele beszélgetünk majd a megörökölt feladatairól (is).

Készítette: Kövécs Luca

Szerkesztette: Miklós Melánia

TRAFÓ KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA
Pénztár nyitvatartás:
  • hétköznapokon: 14h-18h
  • -
  • -
Trafó Galéria nyitvatartás:
  • Átmenetileg zárva.
  • -
  • -
Elérhetőségek
Közérdekű

Médiapartnerek

Együttműködő partnerek