Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0
Kísérőprogram
2022. január 8. (szombat) 11:30 óra
Hangover Reading Club #10 - Szélsőjobboldal, nacionalizmus és a társadalmi nemek
2022. január 14. (péntek) 18 óra
elmarad! > Don Tamás kurátor és Gosztola Kitti tárlatvezetése
2022. január 28. (péntek) 18 óra Finisszázs > Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0
résztvevők: Dr. Barna Ildikó szociológus, antiszemitizmus-kutató; Schönberger Ádám kulturális menedzser, a MAROM elnöke; KissPál Szabolcs képzőművész; Don Tamás kurátor és Gosztola Kitti képzőművész
Lassabb hajnalt! Enyészpontok 4.0 – kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra
Kiállító művészek: Gosztola Kitti, Gróf Ferenc, KissPál Szabolcs, Nagy Csilla, Pálinkás Bence György
Kurátor: Don Tamás
Megnyitó: 2021.12.17. (péntek) 19 óra
A kiállítást megnyitja: Turai Hedvig művészettörténész
Látogatható: 2021.12.18 – 2022.01.30.
A kiállítási kísérő letölthető innen.
A rendszerváltás a politikai és gazdasági változásokon túl a társadalmat is jelentős mértékben átalakította. Sok olyan tabut is a felszínre hozott, amelyről a szocializmus évtizedei alatt korlátozottan lehetett csak beszélni mind személyes, mind társadalmi szinten. Ilyen volt a zsidó származás kérdésköre is, így sokaknak saját zsidó identitásuk (újra) felfedezése is a kilencvenes évek időszakára tehető: a formálódó intézményrendszer részeként szervezetek, csoportok, iskolák és más kezdeményezések alakultak, és a vallási élet is látható módon fellendült. Ezzel párhuzamosan a Kádár-korszakban szintén felszín alatt létező antiszemitizmus is egyre nagyobb teret nyert a közbeszédben és a publicisztikákban is. A felkért művészek a kiállításra létrehozott alkotásaikban egyfelől ezekre a folyamatokra reagálnak, másfelől pedig a rendszerváltás időszakát a jelenkorral összekötő társadalmi és történeti összefüggésekre mutatnak rá.
A 2015-ben indított Enyészpontok projektsorozat középpontjában a 20. század különböző korszakaiban megjelenő antiszemitizmus és a zsidó identitás kérdése áll. Először azok a budapesti helyszínek kerültek fókuszba, amelyek 1944-45-ben a nyilas hatalomátvétel és a német megszállás tragikus színtereiként szolgáltak. A második kiadásban az 1945 és 1948 közötti időszak történéseit járták körül a felkért művészek. Ebben a történelmileg meghatározó három évben több olyan zsidókat érintő pogrom, vérvád és lincselés történt országszerte, amelyeknek legfeljebb a történelmi kutatásokban vannak nyomai, de a legutóbbi időkig nem kerültek be a köztudatba. Az Enyészpontok legutóbbi része a korai Kádár-korszakkal foglakozott. A kiállítás tudatosan helyezkedett szembe azzal a máig is széles körben elterjedt felfogással, hogy az ötvenes-hatvanas években nem létezett antiszemitizmus. Logikus továbblépésként a sorozat negyedik állomását jelentő kiállítás a rendszerváltás időszakában vizsgálja az antiszemitizmus és a zsidó identitás témáját.
Don Tamás
Támogató: Tom Lantos Intézet, Nemzeti Kulturális Alap, Zsidó Kultúra 2028, Káli Kövek
Sajtó:
Turai Hedvig megnyitóbeszéde | Artmagazin
