jegyár: 3200 Ft
kedvezményes: 2800 Ft
diák: 2200 Ft
Trafó bérlet érvényes
Kísérőprogram
SZEPT/12 10:30Kortárs tánc, nemcsak a kortársaiddal – Bontsuk le együtt a generációk közti határokat és éljük meg a közösség élményét!
Simkó Beatrix generációkat összekötő kortárs tánc foglalkozása.
Megváltoztat-e minket az idő? Falat épít-e idősek és fiatalok közé az öregedés? És az, hogy máshogy nőttünk fel, mint a nagyszüleink? Nem úgy keverjük a kávét, nem úgy mosakszunk, sétálunk, mint ők; mást jelent számunkra a kikapcsolódás, a munka, a kora reggel és a késő este... De vajon különbözik emiatt a valóságuk is? Ha igen, akkor hogyan tudunk mégis közel kerülni egymáshoz?
A kredenc a pincében maradt című előadás ritkán tárgyalt témát boncolgat. Azt, hogy hogyan változtatnak meg bennünket az évtizedek, és hogy hogyan írja át a valóságot (és minket is) a folyton lecserélődő korszellem. A produkcióban hétköznapi helyzetekben fedik fel mindenki számára ismerős karakterek azt a rést, ami ezáltal a generációk között húzódik. Tánc, színház és a társművészetek eszközei keverednek az előadásban, amely arra vállalkozik, hogy hidat építsen eltérő korok, kultúrák, társadalmi csoportok szülöttei közé. Felvillannak azok a tekintetek, mozdulatok és szavak, amelyek mindannyiunk számára közösek. Azt az univerzális nyelvet kutatja A kredenc a pincében maradt, amelyet társadalmi, kulturális, generációs háttértől függetlenül mindannyian megértünk. Azt a kommunikációs lehetőséget, amire a 21. században is olyannyira szükségünk van.
Szereplők-előadók: Kasza Polett, Kiss Eszter, Krámer György, Takács Katalin, Váth Máté
Szöveg, dramaturgia: Vinnai András
Díszlet-, látvány- és világítástervezés: Dömölky Dániel
Zene: Gryllus Ábris
Jelmez: Kasza Emese - MEI KAWA
Fénytechnika: Balázs Krisztián
Asszisztens: Kozma Zsófia Rebeka
Produkciós menedzser: Kovács Brigitta
Rendező-koreográfus: Simkó Beatrix
Partner: Műhely Alapítvány
Támogatók: Staféta, Füge Produkció, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Creative Crossroads - Life Long Burning, Kreatív Európa Program, Collegium Hungaricum Berlin, Uferstudios Berlin, Budapest Főváros Önkormányzata
Külön köszönet: Performance Studies Hamburg, Kampnagel, Kotka Gudmon, Karin Kirchhoff, Jochen Roller, Talló Gergely, Rafaela Pastore, Yi-Chun Fan
A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett és támogatott Staféta program keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma további támogatásával kiegészülve valósult meg.
Simkó Beatrix az Európai Unió Kreatív Európa – Creative Crossroads Life Long Burning program támogatott művésze.
"Simkó Beatrix nem hosszanti irányban járja az időalagutat. Bár az ifjak kontra idősek felvetés szükségszerűen tartalmazza a múlt és jövő szembenállását (s így az időben való előre tekintés aspektusát), a vizsgálódás nála mégis inkább keresztmetszet jelleget ölt, és mivel az eltérő életkorok közt a kapcsolatot, a párbeszéd lehetőségét keresi, A kredenc… ilyesformán pozitív kicsengésű."
"Mégsem mondhatjuk, hogy a generációs kérdés súlyához mérten lenne jelen a hazai táncelőadásokban. Az „elő-adás” e téma sokoldalú, érzékeny megközelítését ígéri, így ez a különös, hibrid tánc-werkfilm felkelti az érdeklődést a (remélhetőleg) májusi bemutató és a kredenc sorsa iránt. És ott van még az a varrógép is a színpadon. Azzal vajon mi lesz?"
"Mintha egy táncos a nap minden pillanatában táncos lenne. Figyelem őket, akkor is dolgoznak, amikor pihennek. Ez a műfaj egész embert kíván. Katival arról kérdeztük őket, mire gondolnak egy mozdulatnál, mert egy színész mindenképp okot akar. Először nem tudtuk hova tenni, amikor azt válaszolták, semmire. Pedig valóban: nem is szabad, hogy gondolj, hiszen egy tökéletesen kitervezett robotnak kell lenned. Nincs benne hely az improvizációra, de van hely az egyéniségednek, mert te magad vagy a tervező."
"Számomra ez a cím játék a nyelviséggel, a távolsággal. Bizonyos szokások, szavak kikopnak a használatból, háttérbe szorulnak – a kredenc szó ezt szimbolizálja. Egyes dolgok feledésbe merülnek, de megpróbáljuk őket életben tartani. A pince is metafora, az elmúlással függ össze, ugyanakkor a felhalmozás, a raktározás, a megőrzés, az emlékek metaforája is. Számomra az a kérdés, hogy hogyan lehet az emlékeket élővé tenni, hogyan lehet felhozni azt, ami lent maradt. Hogy hogyan teremthető meg a kapcsolódás."
A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett és támogatott Staféta program keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma további támogatásával kiegészülve valósult meg.
Budapest Főváros Önkormányzata | |
Creative Europe | |
EMMI-Emberi Erőforrások Minisztériuma | |
FÜGE Produkció | |
Life Long Burning | |
Műhely Alapítvány | |
Staféta program | |
CHB - Collegium Hungaricum Berlin | |
Uferstudios | |
NKA - Nemzeti Kulturális Alap |
"Az előadás szimultán történésekkel, valamint a folyamatos és alkalomszerű mozgások különbségeivel egyaránt játszik, ezeket azonban filmen rendkívül nehéz átadni. Hiszen míg a Trafó nézőterén ülve felváltva tudom befogadni a teljes teret és fókuszálni egy-egy történésre, addig ebben az esetben az operatőr és a rendező helyettem hozza meg ezt a döntést: azt láttatja, amit ő szeretne."