Moderátorok: Miklósvölgyi Zsolt és Zemlényi-Kovács Barnabás

Meghívott vendégek: Hulesch Máté építészeti író, designkultúra-kutató, az Építészfórum szerkesztője; K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus és Máté Zsófia esztéta, kurátor, a Prae művészeti rovatának szerkesztője.

A This Is Not a Love Talk vitasorozat a hazai és nemzetközi kortárs művészet meghatározó, de ellentmondásos tendenciáinak kritikai elemzésére vállalkozik. Az uralkodó művészeti eszmerendszer egyezményesnek ható igazságait megkérdőjelezve, és kényelmetlen, ambivalens, megosztó állításokat sem megkerülve kísérel meg ellenpontot képezni a kulturális konformizmussal szemben.

A This Is Not a Love Talk következő eseményén a Trafó Galériában látható Cyprien Gaillard-kiállításból kiindulva Hulesch Mátéval, K. Horváth Zsolttal és Máté Zsófiával  egy itthon és nemzetközileg is meghatározó művészeti tendenciát vitatunk meg: a jelenlegi, mindinkább fenntarthatatlannak és egyre disztópikusabbnak tetsző politikai-gazdasági rendszerrel és a társadalmi szintű progresszív jövőképek hiányával szembesülve az elmúlt évtizedekben rengeteg művész kezdte tematizálni a 20. századi modernitás politikai és művészeti programját, az avantgárd művészet és a radikális baloldali politikai mozgalmak egymással szorosan összefüggő sorsát, amelyek szándékos felszámolását, kimerülését vagy kudarcát a jelenünk válságsorozatának eredeteként azonosították. Míg tehát a politikai és művészeti modernitás egyfelől rendkívül erős kritika tárgyává vált, amit a posztkolonialista megközelítésre koncentrálva a This Is Not a Love Talk harmadik eseményén vitattunk meg, másfelől a művészek egy jelentős része gyászolja, történelmi veszteségként és vereségként közelíti meg az emancipatorikus modernitás felszámolását, illetve szellemének felélesztését szorgalmazza, miközben komolyan veszi a kirekesztő, korlátozott vagy elitista oldalának jogos kritikáit. Ennek az egyik markáns művészeti formája a modernista romesztétika, amihez Cyprien Gaillard művei is köthetők, és ami a modernitás halálát, illetve lehetséges továbbélését a modernista építészet és design sorsán keresztül ragadja meg, amivel itthon is számos művészt lehet asszociálni, mint Csákány István, Andreas Fogarasi, Fridvalszki Márk, Gróf Ferenc, Kaszás Tamás, Rudas Klára, Nemes Csaba, Schmied Andi vagy Várnai Gyula.

A beszélgetés során, Claire Bishop tavaly megjelent provokatív esszéjének főbb állításait is megvitatva, amiben elsőként elemezte és kritizálta átfogóan baloldali pozícióból ezt a művészeti tendenciát, feltesszük a kérdést, hogy a modernitás utópikus kísérteteinek, emancipatorikus szellemének megidézése művészeti programként mennyiben effektív, kikezdhető vagy korlátozott? Valamint új megközelítésben vizsgáljuk azt a kérdést, hogy mit vesztettünk a baloldali modernitás felszámolásával, mennyiben jogos a gyász és a nosztalgia az elveszett progresszív jövők iránt, és mit lehet tenni ezen túl? És hogy függ össze mindez a hantológiával, ami jelentős részben Mark Fisher közvetítésén keresztül az elmúlt másfél évtized népszerű elméleti keretévé vált a kortárs művészetben is? (Zemlényi-Kovács Barnabás)

- - - - -

Bishop esszéje PDF-ben elérhető itt

Bishop, Claire: Déjà Vu: Invoking Modernist Architecture and Design. In: Disordered Attention. How We Look at Art and Performance Today. Verso, 2024, 155–195.

A This is Not a Love Talk a Trafó Galéria által szervezett eseménysorozat. Az élő adásból készült szerkesztett változat podcast formájában jelenik meg az acb Média – a sorozat médiatámogatójának – felületén.

Korábbi események:

This Is Not a Love Talk S01E01 | Hogyan semmizte ki a kultúra a művészetet?

This Is Not a Love Talk S01E02 | Modernitás: hiteltelenprogram? 

This Is Not a Love Talk S01E03| Az identitás esztétikája és politikája