New faces, new energies and creative works of performers – which all stem from varying sociocultural backgrounds – masterfully intertwine in this performance along the artists’ individual conception, much like fragments - like components of a Rubik’s cube.
While using walls as metaphors, ten artists present their views on social apathy, being different or even add their own, new perspectives. The W_all examines the current, tense world and although it does not portray it in a direct way, like a clinical picture, it reveals a truly thought-provoking and colourful universe, in which there is a constant quest for the gist of common sense.
Therefore, throughout the performance, cliché-like pictures, film-like flashes and sport references are consciously used as tools, elevating the different aspects into the territory of progressive cine-choreography. While the historical inheritance is invoked by the walls, the performance focuses on the immanent sameness in the human and spiritual processes.
The
scenography referring to the wall changes and appears differently – the
abstract stage scenery is capable of expressing the complexity of senses
invoked by the walls, depicting realities experienced individually or collectively,
which - just like Gilles Deleuze’s fragments - build into each other like
crystals do: the walls open up or, on the contrary, they crash and bury us,
while through the cracks on the wall, hope, like light, sheers through.
The performance was created as a co-production of the M Stúdió in Sepsiszentgyörgy, the Trafó, the Radikal – Ideas of a new generation and the Compagnie Pál Frenák.
Perfomers and choreographers:
Zoltán Deák (M Stúdió), Annibal dos Santos (POR), Fanni Esterházy, Emília Polgár (M Studió), Benjamin R. Jarrett (USA), Tamás Kónya, Emma Lőrincz, Eoin MacDonncha (IRL), Milán Maurer, Tímea Mázló
Director and concept:
Pál Frenák
Assistant director:
Milan Maurer
Music:
Ábris Gryllus – Miklós Farkas
Music editor:
Attila Gergely
Alpine technique:
György Zoltai, László Lengyel
Light:
János Marton
Sound:
Attila Hajas
Production manager:
Fruzsina Móricz
Mindig küzdenie kellett azért, hogy képes legyen átvinni a művészi elképzeléseit, és makacsul ragaszkodik az önállóságához. Legújabb darabjával, a W_all című előadással a közös kreatív munkára szeretett volna lehetőséget adni a fiatal tehetségeknek, és szeretné leküzdeni az előítéleteket, amelyeket a gyerekkora óta maga is a bőrén tapasztalt. Frenák Pállal a múltból hozott reflexek ismétlődéséről, és a hatvan felett kibontakozó kreativitásról is beszélgettünk. - Szentgyörgyi Rita, HVG
Egy előadás próbáján kívülállóként jelen lenni majdnem olyan intim helyzet, mint egy szülőszobában figyelni, ahogy egy anya igyekszik életet adni gyermekének. A Frenák Pál Társulat W_all című új előadását ráadásul minden táncos a gyermekének tekinti. - Szász Emese, Fidelio
FRENÁK PÁL TÁRSULAT: W_ALL – …a trash-világunkra utal, amelyben a kommunikáció, legyen az művészi vagy köznapi, jórészt szemétre való giccses klisék szimbólumaival zajlik.
NKA, EMMI, Román Nemzeti Kulturális Alap (AFCN), Bethlen Gábor Alap
Két nagyon markáns formanyelvű alkotó új bemutatóját láthattuk pár napon belül, október-november fordulóján, és mindkét előadásról elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag pontosan azt kaptuk, amit vártunk és amire számítottunk. Hogy ez jól van-e így vagy sem, azt valószínűleg mindenki egyéni nézői vérmérséklete szerint dönti majd el. - szinhaz.net