Bemutatjuk a Nonszensz-zsűrit
Ismerd meg Nonszensz alkotópályázatunk zsűritagjait, és az ő nonszensz történeteiket.
Bardóczy Ilka - rúdtánc művész
Mérnöknek tanult, és sportolói múlt nélkül kétszeres világbajnok lett. Magyarországon az ő társulata mutatott be először egész estés művészi előadást rúdtáncelemekből, talán láttad is az Artus Stúdióban, Vaserdő címmel.
Bardóczy Ilka a nonszenszről:
"Beálltam a kúthoz megtankolni a motorom. Ahogy indultam fizetni, valamiért mindent felkaptam a kezembe: bukósisak, kesztyűk, napszemüveg, kulcs, retikül (!), benne a pénztárcám, abban a bankkártyám. Kicsit szerencsétlenkedtem, hogy elővegyem, s mire sikerült, már mindent egy kézben tartottam nagy nehezen. Fizettem, kérte az eladó, hogy írjam alá a cetlit. Megtettem, a szabad kezemmel. Szóvá tette, hogy ez egyáltalán nem hasonlít a kártyán látható aláírásra. Ekkor észbe kaptam, s felkiáltottam: "Jaj, elnézést, balkezes vagyok, véletlenül jobbal írtam alá!" Elkérte a személyimet. Újabb szerencsétlenkedés…"
Fotó: Kopeczny Kata
Grecsó Zoltán - koreográfus és táncpedagógus
Talán jártál már a Willany Leó néven elhíresült improvizációs táncszínházi előadásain, láttál általa koreografált produkciókat, vagy őt magát a színpadon előadóművészként, esetleg téged is tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen vagy a Magyar Táncművészeti Főiskolán.
Grecsó Zoltán a nonszenszről:
“Egy nyári este magamban ültem egy Jókai téri padon és szomorkodtam. Nemrég áll fel mellőlem egy lány, és mielőtt elment, véget vetett a kapcsolatunknak. Nem túl demokratikus, gondoltam, és már éppen úgy éreztem, nagyon rossz az nekem: hogy én én vagyok, de akkor váratlanul megkocogtatta egy férfi a vállam, hogy ne haragudjak meg, de itt guggolnak a feleségével, rögtön mögöttem, a bokorban, s a felesége épp most kakilt. Ha nem nagy gond, folytatta, igazán elszaladhatnék papírért a közeli kisboltba. Mit tehettem, ha már eső után jött a köpönyeg, és rajtam kívül senki sincs a közelben, elszaladtam, és addig sem sajgott a szív. Két hálás szempár pislogott a buja növényzetből, amikor odanyújtottam a gurigát. Ekkor mondhattak még valamit, de én már csak előre néztem, és Maax Raabtól a Lucky-t hallgatva indultam el a Hősök tere felé.”
Fotó: Dömölky Dániel
Eke Angéla - színművész, bábszínművész
Különféle prózai-, alternatív-, kőszínházi és bábszínházi előadásokban találkozhattatok vele, láthattatok általa rendezett hazai és nemzetközi projekteket, de hallhattatok már a Márkus Sándorral közösen alapított Nylon Group nevű kortárs bábszínházi formációjáról is. Munkásságát Junior Prima-díjjal jutalmazták 2016-ban.
Eke Angéla a nonszenszről:
“Láttam egy álmot.
Mint egy télikabátot magamra húztam.
És.”
Fotó: Panamy
Kukorelly Endre - József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus
Talán már olvastad néhány versét, rövidprózáját, regényét, találkoztál általa írt, vagy szerkesztett újságcikkekkel az Irodalmi Jelen vagy a Kalligram című folyóiratok lapjain, esetleg láttad az Élnek még ezek? című színdarabjából készült előadást a Katona József Színházban.
Kukorelly Endre a nonszenszről:
“Minden nonszensz, ne sisteregj, semmi erőlködés. Mondj valamit, ami nem az. Ami nem az, az is az, a dolgok alakulása nonszensz, alapból képtelen, legjobban jársz, ha tudomásul veszed. A fél pár zokni esete egyrészt képtelenség, másrészt alap. Ha képtelen helyzet áll elő, vedd úgy, ahogy van, nil admirari, ne dobd ki, ami van, ne keresgéld, ami nincs, hozd divatba a felemás-zokni-hordást.”
A Nonszensz alkotópályázat ITT érhető el.
