Kedves festő, fessél nekem...Szívvel és értelemmel

Dékei Kriszta: Bújtatott kérdések

Különböző médiumokban alkotó fiatal képzőművészek közösségének festészetkutató kiállítása.

Részt vevő művészek:
CSÁKÁNY István, NAGY Judit, KASZÁS Tamás, FISCHER Judit, MÉCS Miklós, KRISTÓF Krisztián, LORÁNT Anikó, Hugo CANOILAS, SZÖRÉNYI Beatrix

A Trafó Galériában meglehetősen ritkán találkozhatnak a látogatók festészeti alkotásokkal. A jelenlegi kiállítás éppen ebből az alaphelyzetből indult ki, amikor arra kérdez rá, hogy miért tűnhet úgy, hogy a festészet kiszorult sok kortárs kiállítóhelyről, miért halovány a jelenléte a művészeti diskurzusokban és mindezek ellenére miként maradhat a tradíció és az elvárások gyűrűjében mégis kortárs médium. A kérdést olyan alkotók teszik fel, akik vagy nem festők, vagy festők, de rendre más műfajokban és módszerekkel dolgoznak, s éppen ezért a máshol szerzett tapasztalataikkal közelítenek a festészethez. A kiállítás a festészeten keresztül egy olyan közös alkotási formát is bemutat, amely abból a tapasztalatból született, hogy a festészet hagyományosan individuálisnak tartott műfaja éppen annyi teret enged a kollektív törekvéseknek, amennyit az alkotók ennek szánnak. Márpedig e kiállítás más alkalmakkor is különböző formációkban együtt dolgozó művészei éppen a festészet kevésbé feltűnő, nem elsősorban az egyéni alkotói ambíciókat és a piacképességet favorizáló értelmezésében hisznek, inkább egy olyan közös műnek tartják ezt a kiállítást, amely teret biztosít a művészetről szóló, a teória páncélzata nélkül is értelmezhető evilági dialógusoknak.
A kiállítás címe Martin Kippenberger (1953–97) német festő munkájának (Lieber Maler, mal mir ...) továbbírása, ezáltal hivatkozás a közelmúlt egyik legmeghatározóbb alkotójára, aki a legnagyobb természetességgel sétált a műfajok között, konceptualizmusnak, a hétköznapi világ iránti figyelemnek és egyfajta maníroktól mentes érzékenységnek sajátos keverékét hozva létre. Az ezt a szabadságfokot áhító kiállítók számára a festészet ugyanazt a szabad, kötöttségektől mentes viszonyulást teszi lehetővé, amelyet az „újabb”, kevésbé determinált helyzetű műfajok és médiumok. „Kortársukként” tekintenek rá, egyként használva azt a számos lehetőség közül, amelyhez a nem-piaci művészet is nyúlhat. A „Kedves festő….” kiállítás tehát egy kísérleti övezet, amelynek természetes velejárója a rizikóvállalás, a vélt garanciák felfüggesztése.