Interferencia
Kísérőprogram
CONCAVE VERSION
AUZOR, JACKIE TRISTE, IGNOR PETRE, _DAS_
24/01/2017 (TUE) 7 pm
TRAFOCLUB
Free
concaveversion
Kiállító művészek: Fridvalszki Márk, Kristóf Gábor, Kútvölgyi-Szabó Áron, Szentesi Csaba
Kurátor: Fenyvesi Áron
Megnyitó: 2016.12.16. (PÉN) 19:00
facebook esemény
A kiállítás handoutja letölthető innen.
A Trafó Galériában megrendezett csoportos kiállítás - miként a Trafó összes programja 2017. januárja során - a fiatal magyar művészgenerációt állítja a középpontjába; a kiállítás tematikus fókusza pedig a fiatal magyar művészet egyik potenciális nagy narratívájaként kínálkozó új absztrakt jelenségekre koncentrál. A több mint százéves fogalmi és esztétikai evolúciót maga mögött tudó absztrakció több magyar művész generáció számára is meghatározó volt a XX. század folyamán; a legfiatalabb magyar művészet számára azonban az elmúlt években kezdett igazán fontossá válni. A kiállítás a fiatal magyar absztrakt tendenciákban megfigyelhető párhuzamosságokra hívja fel a figyelmet.
Bár mind a négy kiállító másképpen közelíti meg az absztrakt leképzés formanyelvét, az absztrakció motivációja annyiban mégiscsak közös, hogy mind a négyen valami zavart, interferenciát akarnak létrehozni a nézők befogadási rutinjaiban. A Lipcsében élő Fridvalszki Márkot (1981) bécsi pályakezdete óta foglalkoztatja a (poszt-)digitalitás és glitch esztétikája, ennek tükrében Fridvalszki absztrakt geometrikus motívumokkal operál, melyek „retrográd” technikai torzulásokon mennek keresztül művein. Kristóf Gábor (1988) talált tárgyakon, ipari eszközökön keresztül jut el az absztraktnak ható felületek poéziséig. Kútvölgyi-Szabó Áron (1985), a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának egykori szobrász szakos hallgatója az absztrakcióban analitikus hálózati modelleket lát. Szentesi Csaba (1977) egyik legújabb ciklusa lényegében gesztusművészeti eszközökre épül, és papírtépések eredményeképpen alakul ösztönösen absztrakt formákká.
Támogatók: NKA, Káli Kövek
Bár mind a négy kiállító másképpen közelíti meg az absztrakt leképzés formanyelvét, az absztrakció motivációja annyiban mégiscsak közös, hogy mind a négyen valami zavart, interferenciát akarnak létrehozni a nézők befogadási rutinjaiban. A Lipcsében élő Fridvalszki Márkot (1981) bécsi pályakezdete óta foglalkoztatja a (poszt-)digitalitás és glitch esztétikája, ennek tükrében Fridvalszki absztrakt geometrikus motívumokkal operál, melyek „retrográd” technikai torzulásokon mennek keresztül művein. Kristóf Gábor (1988) talált tárgyakon, ipari eszközökön keresztül jut el az absztraktnak ható felületek poéziséig. Kútvölgyi-Szabó Áron (1985), a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának egykori szobrász szakos hallgatója az absztrakcióban analitikus hálózati modelleket lát. Szentesi Csaba (1977) egyik legújabb ciklusa lényegében gesztusművészeti eszközökre épül, és papírtépések eredményeképpen alakul ösztönösen absztrakt formákká.
Támogatók: NKA, Káli Kövek
