Ember | nevelés
Kísérőprogram
2026. november 28.
A műveltség ólma - tematikus nap
Megnyitó: 2026. november 20. (péntek) 19 óra
Látogatható: 2026. november 21 - december 13.
A kiállítást megnyitja: Perenyei Monika művészettörténész
Alkotók: Fátyol Viola, Forgács Péter, Lődi Virág, Kis Varsó (Gálik András – Havas Bálint), Pálinkás Bence György, Szabó Nóra
Kurátor: K. Horváth Zsolt
A belépés ingyenes
A Pannonhalmi Főapátság kiállítóterében idén tavasszal bemutatott Iskola a láthatáron című kiállítás némileg bővített tartalommal mutatkozik most be a Trafó Galériában. Ennek oka az, hogy a megváltozott térbeli elrendezés másképpen láttatja a korábban bemutatott műveket, így az egész kiállítás más hangsúlyokat kap. Az Ottlik Géza jól ismert regényére utaló irodalmiasabb címet pedig egy szikárabb, a pedagógiai és a művészetfilozófia forrásvidékéről ismert fogalom, a Bildung vette át. Ez a képzést, művelődést, nevelődést, embernevelést egyszerre jelentő német kifejezés a felvilágosodás gondolatköréből származik, s a gyermek fejében, testében, érzelmeiben – vagyis személyiségfejlődésében – végbemenő változást jelöli. A Bildung egyetemes pedagógiai törekvés, előfeltevése az, hogy a tudományok és a művészetek közösségi elsajátítása csinosítja az emberi személyiséget, javítja társas kapcsolatainkat, táplálja kognitív és érzelmi képességeinket.
A kiállítás nem tesz éles különbséget a történeti és a kortárs jelenségek között. A múlt archívumából ugyanis a jelen szükségletei választanak, márpedig ami ma felkelti az érdeklődésünket, az jelentéssel bír. A 19. század utolsó harmadát a természettudományos kutatás és tudás jellemzi, központi alakja pedig a tudós tanár. Az 1945 utáni három évben, az Embernevelés című folyóirat olyan pedagógusokat és pszichológusokat tömörített, akik hittek abban, hogy az igazságosság elvén nyugvó iskola demokratikusabb társadalmat készít elő. Az 1970-es évek derekától pedig az egyre gyengülő rendszer keretein belül számos művésztanár élt azokkal az intézményi lehetőségekkel, melyek a művészetek és a pedagógia találkozásából kibomló esztétikai nevelésben öltöttek testet. Eme kísérletek azonban a mai haszonelvű iskola kritikáját is adják. Utóbbi ugyanis a szülők társadalmi elvárásait szolgálja ki, ahelyett hogy a gyermek készségeit és érdeklődését helyezné előtérbe. Így a szabadabb, egyenlőbb és demokratikusabb miliő helyett a társadalom tagjait szétszakító egyenlőtlenségek jöttek létre.
A modern pedagógia története a különféle igazságtalanságok kiküszöbölési kísérleteinek története. Ennek eszménye azonban „úgy távolodik tőlünk – írja Márkus György filozófus –, ahogy mi közelítünk hozzá. Modern világunk addig marad fönn, ameddig képes folytatni ezt a sziszifuszi vállalkozást”. Az iskolát a történelem folyamán természetesen számos jogos kritika érte. Célunk az, hogy a tudás és a művészet jegyében fogant iskolai példákból bontsuk ki a Bildung és a közösségi önnevelődés jelentőségét. „A tehetetlen összetartozásának időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket; valami – írja Ottlik Géza az Iskola a határon című regényében –, ami kitermelődött, tejsav vagy gyanta, a sebekből, izomlázból, fájdalomból, törekvésekből, és lehetővé tette, hogy éljünk; valami, ami talán kevesebb a barátságnál, és több a szerelemnél. (…) Mi ráadásul tudtuk, hogy mindenen túl mindnyájan külön mérkőzést játszunk a magunk sorsával. (…) Ezért volt szívósabb és tartósabb a mi kötelékünk, mint a hegymászóké vagy a szeretőké, mert ez a tudás is eleve bele volt szőve”.
A Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti Kara, a Pannonhalmi Főapátság és a Trafó Galéria együttműködésében megvalósuló kiállítás a mai iskola világszerte tapasztalható válságát és a megújulás lehetőségét kémleli. Él-e még egyáltalán bennünk a szabadabb, egyenlőbb, demokratikusabb társadalom megalkotásának vágya? Ez ugyanis a szabadabb, egyenlőbb, demokratikusabb iskola kulcskérdése. Ha már nem él bennünk a vágy, akkor a modernitás iskolája végleg eltűnik a láthatáron. Ám a kiállításon bemutatott műalkotások és műtárgyak azonban abban a hiszemben készültek, hogy az annyi válságon átesett iskola képes megújulásra, s mi pedig elég elszántak vagyunk arra, hogy újra és újra felfelé görgessük a pedagógia nagy sziszüphoszi kövét.
A kiállítás a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Trafó Galéria és a Pannonhalmi Főapátság Kulturális Igazgatósága együttműködésében valósul meg.
Kurátorasszisztens: Kovács Dalma
Kutatási munkatárs: Tóth Fanni
Támogató: Káli Kövek
