Nyomvonal - Szörényi Beatrix és Tibor Zsolt kiállítása
Itt letöltheted a kiállítás handoutját.
A Trafó Galéria két olyan magyar képzőművész alkotásainak enged teret, akik a pályájuk kezdete óta alkalmazott konzekvens módszertanuknak köszönhetően saját generációjuk emblematikus alkotóivá nőtték ki magukat. A kiállítás Szörényi és Tibor praxisában fellelhető párhuzamokon túl, műveik finoman efemer mivoltára is szeretné felhívni a figyelmet. Szörényi Beatrix abszurd konceptuális alapokból építkező akvarelljei meghatározó fontosságúak az egyre népszerűbb műfajon belül is, míg Tibor Zsolt dekonstruktív alkotásainak vizsgálata nélkül nem lehet ma kortárs magyar rajzról beszélni.
A két művész kiállítása mégsem a műfaj status quo-jára fókuszál, hanem a folyamatos kísérletező kedvre. Jelen keretek közti bemutatkozásuk apropója is az, hogy markáns kiinduló pozícióikat mindketten más műfajok saját praxisukba történő beolvasztásával tették teljessé. Legutóbbi munkáikban is már erősen a tárgy-létrehozás felé fordultak. Így a kiállításon is plasztikai elemekre terjesztik ki, vagy azokkal teszik teljessé kétdimenziós alkotásaikat. A galéria terében különböző hibrid installációs műfajok jelennek meg; papírmunkák, objektek és assemblage-ok keverednek és kerülnek új egyensúlyba.
Szörényi Beatrix egyik fontos kísérleti terepe a relief műfajának újradefiniálása, amely a fal síkjából kiemelkedve válik olyan szerkezetté, mely képes papírműveit egymás mellé rendelni és szerkeszteni. Míg Tibor Zsolt művei kiforgatott tárolók, bútorok hordozóin jelennek meg a térben. Ez az alapvetően mobil modulokra épülő struktúra is felhívja a figyelmet a művek variálható és homogén egységeire.
Mindkét alkotó kapcsán fontos kihangsúlyoznunk azt, hogy műveik bemutatása alapvetően mellérendelő, és nem hierarchikus természetű; valamint, hogy mindketten előszeretettel nyúlnak a gyerekkor közös referenciapontjaiként szolgáló formákhoz. A kiállítás időtartamára pedig együttállásba kerülnek legújabb, erre az alkalomra létrehozott műveik, amelyek konstellációja mindenféleképpen új metszéspontokat és ösvényeket jelöl ki számukra, azon a pályán, amelyen innovatív eszközökkel nyúlnak a rajz műfajához.
Szörényi Beatrix a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán, míg Tibor Zsolt az egyetem Festő szakán végzett. Mindkét alkotó Derkovits-ösztöndíjas volt és egyaránt elnyerték a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Herczeg Klára-díját, Tibor Zsolt 2009-ben a Strabag Art Award International első magyar díjazottja volt. Tibor és Szörényi munkáival pedig ma már gyakran találkozhat a közönség nemcsak a régió olyan központjaiban, mint Bécs vagy Prága, hanem Németországban, Finnországban és Svájcban is.
A Trafó Galéria két olyan magyar képzőművész alkotásainak enged teret, akik a pályájuk kezdete óta alkalmazott konzekvens módszertanuknak köszönhetően saját generációjuk emblematikus alkotóivá nőtték ki magukat. A kiállítás Szörényi és Tibor praxisában fellelhető párhuzamokon túl, műveik finoman efemer mivoltára is szeretné felhívni a figyelmet. Szörényi Beatrix abszurd konceptuális alapokból építkező akvarelljei meghatározó fontosságúak az egyre népszerűbb műfajon belül is, míg Tibor Zsolt dekonstruktív alkotásainak vizsgálata nélkül nem lehet ma kortárs magyar rajzról beszélni.
A két művész kiállítása mégsem a műfaj status quo-jára fókuszál, hanem a folyamatos kísérletező kedvre. Jelen keretek közti bemutatkozásuk apropója is az, hogy markáns kiinduló pozícióikat mindketten más műfajok saját praxisukba történő beolvasztásával tették teljessé. Legutóbbi munkáikban is már erősen a tárgy-létrehozás felé fordultak. Így a kiállításon is plasztikai elemekre terjesztik ki, vagy azokkal teszik teljessé kétdimenziós alkotásaikat. A galéria terében különböző hibrid installációs műfajok jelennek meg; papírmunkák, objektek és assemblage-ok keverednek és kerülnek új egyensúlyba.
Szörényi Beatrix egyik fontos kísérleti terepe a relief műfajának újradefiniálása, amely a fal síkjából kiemelkedve válik olyan szerkezetté, mely képes papírműveit egymás mellé rendelni és szerkeszteni. Míg Tibor Zsolt művei kiforgatott tárolók, bútorok hordozóin jelennek meg a térben. Ez az alapvetően mobil modulokra épülő struktúra is felhívja a figyelmet a művek variálható és homogén egységeire.
Mindkét alkotó kapcsán fontos kihangsúlyoznunk azt, hogy műveik bemutatása alapvetően mellérendelő, és nem hierarchikus természetű; valamint, hogy mindketten előszeretettel nyúlnak a gyerekkor közös referenciapontjaiként szolgáló formákhoz. A kiállítás időtartamára pedig együttállásba kerülnek legújabb, erre az alkalomra létrehozott műveik, amelyek konstellációja mindenféleképpen új metszéspontokat és ösvényeket jelöl ki számukra, azon a pályán, amelyen innovatív eszközökkel nyúlnak a rajz műfajához.
Szörényi Beatrix a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán, míg Tibor Zsolt az egyetem Festő szakán végzett. Mindkét alkotó Derkovits-ösztöndíjas volt és egyaránt elnyerték a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Herczeg Klára-díját, Tibor Zsolt 2009-ben a Strabag Art Award International első magyar díjazottja volt. Tibor és Szörényi munkáival pedig ma már gyakran találkozhat a közönség nemcsak a régió olyan központjaiban, mint Bécs vagy Prága, hanem Németországban, Finnországban és Svájcban is.
