A Pusztító, aki lerombolja eddigi elfuserált világodat.
A Pusztító, aki savas nyálát gyengéden nyakadba csorgatja. 

Körülvesz minket a pusztítás, nem kell nagyon keresgélni. Ott van a háborúkban, a közéletben, de itt fekszik közvetlen mellettem is, mosolyog rám, gőgicsél, miközben épp elpusztítja, nyálával szétmállasztja eddigi életemet. 

Egy kísérlet szemtanújának hívjuk a nézőket. Kísérlet arra, hogyan tud az alkotó megelégedni és megmutatni azt a keveset, ami a pusztítás után maradt neki. A kevés, amivel találkozhatunk a színpadon, az a mozgás, hang, fény. Egy bikanő és egy másik, talán egy jóni tojás. Esetleg vattacukor. És elképzelhető egy cantastoria is. 

Új munkájában Raubinek Lili különböző aspektusokból vizsgálja a pusztítást. Megnyitja a közönség felé az alkotófolyamatot és az előadás után kötetlen beszélgetésre hívja a nézőket, hogy közösen dolgozzák fel a látottakat és érzéseik, késztetéseik megosztásával hozzájáruljanak a munka további fejlődéséhez. 

Raubinek Lili Budapesten élő koreográfus, táncos. 2024-ben elnyerte a legjobb kortárstánc előadásnak járó Lábán Rudolf-díjat a Respect for the 23.000 c. munkájáért. Előadásai jellemzően a tánc és a színház határmezsgyéjén mozognak, témái pedig személyes nézőponttal reagálnak társadalmi feszültségekre. A Trafóban korábban bemutatott darabjai a nagysikerű Dioráma magyarokkal és a Lábán-díjas Respect for the 23.000.