A Hodworks Pirkad című produkciójában a mozgás teremtését látjuk. A test mint egy táj, intim közelségben tárul fel. A meztelen testet az izmok rajzolata, a bőr gyűrődései, az érintések lenyomata, a bőrpír öltöztetik. Megmutatkozik a test manapság olyannyira elfojtott, tabuvá tett anatomikus-mechanikus gép mivolta, „állat-minősége”. A kölcsönhatások folytonossága, a megállíthatatlan változások a táncosoktól rendkívüli tudatosságot, erőt, kifinomultságot és figyelmet követelő performansszá alakítják ezt az emberi-fizikai tapasztalások ritka pillanatait kutató, merész előadást. Előítéletmentes, szabad, radikális testkutatás, ahogy Hód Adrienntől megszoktuk.

A Pirkadot a 2014-es év 20 legkiemelkedőbb előadása közé választotta az Aerowaves  nemzetközi kortárstánc hálózat és 2014-ben Lábán Rudolf-díjat nyert az előadás, mint a 2013-as év egyik legjobb kortárs tánc előadása.

„Négy mozgó testet látunk, amelyek ugyanolyan természetességgel viselik meztelenségüket, mint egy repülő madár, egy utcán átszaladó eb vagy egy civilizációtól elzárt törzs vadon élő tagja.”

„Az érintkezések, az érintések, a találkozások absztrakt játéka ugyanakkor nem ismer tiltott zónákat, tabusított felületeket. A táncosok mozgásában nincs óvatoskodás, elővigyázatosság, túlzott figyelmesség. A test minden része, részlete, a kifinomult játékra képes végtagoktól a hajladozó törzsön át az intim zónákig azonos fontossággal bír. (...) Látni az izmok munkáját, az inak tapadását, a bőr pírját, a test izzadságos erőfeszítéseit, és egészen extrém helyzetekben megannyi részlet, lanka és rejtett zug extrém feltárulkozását.” Láncreakció, Králl Csaba kritikája, Élet és Irodalom, 26/05/2013