Első pillantásra a francia művész a 2017-es kasseli Documenta felkérésére készült előadása egyenes és félreérthetetlen színházi metafora, amely előrevetíti a civilizáció alapjainak összeomlását, de reflektál a végtelenül abszurd tényre is, hogy az EU kartonlapokat küldött – menedék gyanánt – segítségként a Görögországba érkező menekülteknek, hiszen minek is más oda, ahol mindig süt a nap. Phia Ménard pedig elkészíti ezt a házat „hogy megmentse Európát” akár egy Wonder Woman.

Felépít, lerombol, lerombol, felépít… Akárcsak a Sziszüphosz-mítoszban, Phia Ménard készülő trilógiájának(Erkölcstelen történetek) első előadásában egy óriási, már-már élethű méretű építményt húz fel egymaga, afféle ’Marshall-terv’ módra. ’Marshall terv’, mert Phia Ménard apai nagyapja egyike a számtalan áldozatnak, akik az 1943-as nantes-i bombázások során estek el. Hogy a Szövetségesek erői megindíthassák csapataikat az európai földeken, a szőnyegbombázás stratégiáját választották, mellyel egész városokat tüntettek el a föld színéről. Mikor a nagyapáról egy tömegsír előtt emlékezik meg családjával, Phia akkor érti meg a bombák valódi gyalázatosságát és a hírhedt Marshall terv abszurditását: megtervezni valaminek a lerombolást, majd megszervezni az újjáépítését egy előregyártott modell alapján. Így Phia Ménard a színpadon egymaga felhúzza kartonból a Parthenónt. Kiterít, kijelöl, kivág, összeszerel, felállít.

Cellux és karton öleli egymást körbe Phia Ménard fáradhatatlanul újjáépülő Európa-metaforájában.

Phia Ménard neve ismerősen csenghet a rutinos Trafó-látogatóknak, ugyanis már kétszer járt nálunk újcirkuszi előadással: 2014-ben és 2015-ben az Örvényt és A főn délutánját hozta el hozzánk. A francia performansz és cirkusz művész a korszak legnevesebb zsonglőrétől, Jerome Thomastól tanult, mielőtt megalapította volna saját társulatát a CIE Non Novát.