Újrahasznosították a legendás stadion betonjának ledarált darabjait.
Makrisz Agamemnon Éneklő fiatalok című szobrát a Népstadion díszútján állították fel, és a rendszerváltáskor sem mozdították el, ma újra látható a Puskás Aréna mellett. A kétszeres életnagyságú alumínium alakokhoz hét évtizede képzelhetünk el újabb és újabb agitatív dalokat.
Mit énekeltek az ötvenes években és mit énekelnek ma? Mit üzen a hatalom a megrendelt és köztereken elhelyezett alkotásokkal? Mely művészekkel, előadókkal vállal közösséget rendezvényei színpadjain? Miről énekelnek a rendszerek kegyeltjei? Velük énekelünk?
A Népstadion (1953) az első ötéves terv, a Puskás Aréna (2019) a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szimbolikus épülete, közpénzből készültek, az első a népnek, a második a nemzetnek címezve. A két szó szinonimának tűnik, de az ötvenes évek és a 2010-es évek szóhasználata más-más ‘mi’-értelmezést takar. Az Éneklő fiatalok 1945 és 1956 közötti mozgalmi- és tömegdalok, valamint 2010 utáni pop-, rock- és folk számok szövegeit és zenei stílusjegyeit elemezve a zenék társadalmi, politikai, kulturális kontextusát kirajzoló nyilvános szövegeken keresztül vizsgálja a két fogalmat, valamint a nép, a nemzet és a hatalom viszonyát.
Makrisz három fiatalja megduplázódva alkot kórust a színpadon: a hatalom támogatta populáris zene visszatérő témái, kifejezései és kontextusteremtő dokumentum-kommentárok összeéneklésével kérdeznek rá arra, hogy milyen véleményeket, attitűdöket teszünk belsővé ismert slágereken keresztül, amelyek gyakran fiatal korunktól kísérnek minket, és amelyeket sokszor reflexió nélkül énekelgetünk.
Az Éneklő fiatalok és a NIKÉ, szabadságunk szobra (Kelemen Kristóf) c. előadások közös est keretében láthatók. Az élénk nemzetközi érdeklődést kiváltó, számos fesztivált megjárt Magyar akác alkotópárosa két különálló, mégis sok szállal kapcsolódó munkával jelentkezik a Liberty fesztiválon.
Double Bill - 1 este 2 előadás: ha a kosaradba teszel mindkét előadásra 1-1 jegyet, akkor kedvezményes áron, 2x2400 Ft helyett 2x1700 forintért nézhető meg a két darab. A Double Bill jegyvásárló linkje elérhető itt.
Író, rendező: Böröcz Judit, Pálinkás Bence György, Szigeti Máté
Zene: Szigeti Máté
Karvezető: Fehérváry Péter
Koreográfus: Vadas Zsófia Tamara
Énekesek: Bozi Benjamin, Fehérváry Péter, Jurin Maxim, Mezei Katalin, Sokhegyi Eszter, Szilvay Máté
Fénytechnikus: Szabon Balázs
Videó: Ember Sári
Fotó: Ember Sári, Pék Dániel
Produkció: Trafó Kortárs Művészetek Háza
Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata, Staféta, Nemzeti Kulturális Alap, FÜGE Produkció, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház
A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.
A produkció a Liberty nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió Kreatív Európa Programjának támogatásával jött létre.
"A különböző korokból származó vegyes vágott alapanyagai tökéletesen összeillenek, ez már eleve megadja a zeneművek jelentéses báját, de a produkció igazán attól lesz ütős, hogy a zeneileg igen igényes, többszólamú kórusművek precíz előadásban, kitűnő minőségben hangzanak fel."
"Ha kitörlünk dolgokat a történelmi emlékezetből, narratívából, az nem egyenlő azzal, hogy foglalkozunk a traumákkal..."
"El tudom képzelni, hogy ha három év múlva dolgoznánk ezen a projekten, akkor egészen más szövegeket dolgoznánk fel, és másképp látnánk azt, ami jelen van. Sokszor azt éreztük feladatunknak a szövegek összeválogatásánál, hogy azt, ami most történik, gravírozó mesterként bevéssük, ha nem is márványtömbbe, de zeneszínházi megfogalmazásba, így a szövegkönyv mint egy korlenyomat marad fenn."
Creative Europe | |
Liberty Festival | |
Staféta program | |
EMMI-Emberi Erőforrások Minisztériuma | |
FÜGE | |
NKA - Nemzeti Kulturális Alap | |
Budapest Főváros Önkormányzata | |
Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. | |
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház |
"Az előadás tulajdonképpen egy kórusművé komponált dalfüzér, amely az ötvenes évek mozgalmi dalait és a NER pop szégyenteljes számait ötvözi, valamint megzenésít több újságcikket, politikai beszédet a jelenből és a múltból (zene: Szigeti Máté). A profi énekesek (Bozi Benjamin, Fehérváry Péter, Jurin Maxim, Mezei Katalin, Sokhegyi Eszter, Szilvay Máté) által előadott produkció és Vadas Zsófia Tamara az Éneklő fiatalok szoborcsoportból kiinduló egyszerű koreográfiája magával ragadó. "