1500 Ft (Trafó bérlet érvényes)
A Fiúk különös tükröt tart elénk, amelyben látjuk a „Macsót”, a „Nárciszt” és a „Herkulest” is. Közelről tanulmányozhatjuk a férfilét alaptípusait. Frenák váltakozva jeleníti meg színpadán a sovén gyűlöletet, az ostoba követelőzést, a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt. Radikális vízióját átitatja az emberi kapcsolatokban rejlő reménytelenség tudata. A férfiszexualitást különböző aspektusokból vizsgálja: felmutatja eredetét és tudattalanban eredő forrásait. Érzékisége kegyetlen, könyörtelensége költői.
Az előadás feketehumorral, éles iróniával, az agresszió felmutatásával érzékelteti az érzelmek elsivárosodását, a klisészerűséget, amely napjaink emberi kapcsolatait elborítja. A Fiúk mélyrepülés a tudattalanban, kutatás az ösztönökben, amelyekből személyiségünk is táplálkozik: azon túl, hogy megmutatja a férfiszépséget – érdekes, hogy ritkán beszélünk úgy a férfi test esztétikájáról, ahogyan a nőiéről – felfogható könyörtelen társadalmi látleletként is.
„Miközben zeng a dal a férfiak világáról, morfondírozhatunk azon, hogy mi hát a férfi Frenák szerint: egy rész állat, egy rész gyerek, egy rész nő és vágyakozás az angyali rész után? Társadalmi klisék és ösztönök infantilis, erőtlen játékszere?”
(Tóth Ágnes Veronika)
„Szilaj, egymásnak feszülő, uralkodni vágyó testek. Mesterien megvilágított vágyak, fájdalmak, reménytelenségek. Bűn a földön, bűnhődés a magasban. Vagy fordítva: kéj ott fent, kín itt lent.”
(Szabó G. László)
Koreográfus: Frenák Pál
Táncolják: Miguel Ortega, Várnagy Kristóf, Rolando Rocha, André Mandarino
Zene: Fabrice Planquette, Gergely Attila
Látvány: Frenák Pál
Fény: Marton János
Hang: Hajas Attila
Alpin technika: Ferenci Miklós
A honlapon és a programfüzetben szereplő fotókat készítette: Peti Péter
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, OKM
