1000 Ft (Trafó bérlet érvényes)
Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatta be a Frenák Pál Társulat Blue Spring című produkcióját.
A darab egyik legfontosabb „része” a néző tekintete. Az előadás valamennyi történését – direkt, vagy indirekt módon – a nézők irányítják. A Blue Spring letisztult, puritán terében felbukkanó, meg-megújuló, átalakuló, különös jelenések az emberi lét árnyékvilágából lépnek elő. A bennünk lakozó rosszal, felfedezetlennel, érthetetlennel, eltagadottal szembesítenek. Lényükkel, létükkel újabb és újabb, alapvető dilemmák felé sodornak. Mi a valóság? Mi az „igazi”? Melyik az ember valódi arca? Ki ront el, ki ront meg kicsodát? A Blue Spring talányos, provokatív jeleneteinek hősei drámaian fordulnak ki önmagukból, de vajon ki hat közülük kire?
Frenák Pál koreográfiájában a jelen idő maximális megragadására, kiélezésére összpontosít és megkísérel saját, belső igazságunkhoz közelíteni. A Blue Spring a nyers erő, bölcsesség és a szeretet hármasságán alapszik: az előadásban látható szólók mozaikszemek, amelyek között találhatunk ugyan kapcsolódási pontokat, de ezekből az egységes szcenográfiai rendszerben látható, független elemekből mindenki a saját, személyes olvasatát alkothatja meg.
Táncosainak egyéni adottságait, tulajdonságait használja ki a koreográfus, hogy azok segítségével a lehető legéletszerűbb képet hozhassa létre a jelenről. Az átélt, megélt igazságot kutatja, miközben sugallja: fogadjuk el saját lényünket árnyoldalaival együtt, és ne a magunkról alkotott idealizált képre hagyatkozzunk.
Koreográfia: Frenák Pál
Előadók: Gergely Attila, Gergye Krisztián, Juhász Kata, Lisa Kostur, Miguel Ortega, Kolosi Viktória, Zambrzyczki Ádám
Dramaturg: Christian Vernoux
Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Benedek Mari, Szabó C. Mária
Zene: Gergely Attila
Fény: Marton János
Hang: Hajas Attila
Technikai munkatárs: Ferenczi László
„A Frenák-művek kínálta kínlódásrendszerek fejedelmien felemelők, bántásai emelkedettek, szenvedélyesen szenvedő erotomán világa megtisztulást kínál nézőinek. Frenák csoportja rút világot ábrázol szépen. Engesztelhetetlen vadságot kifinomultan. Élethalálharcot brüsszelicsipke-előkelőséggel.”
(Molnár Gál Péter, Népszabadság)
A darab egyik legfontosabb „része” a néző tekintete. Az előadás valamennyi történését – direkt, vagy indirekt módon – a nézők irányítják. A Blue Spring letisztult, puritán terében felbukkanó, meg-megújuló, átalakuló, különös jelenések az emberi lét árnyékvilágából lépnek elő. A bennünk lakozó rosszal, felfedezetlennel, érthetetlennel, eltagadottal szembesítenek. Lényükkel, létükkel újabb és újabb, alapvető dilemmák felé sodornak. Mi a valóság? Mi az „igazi”? Melyik az ember valódi arca? Ki ront el, ki ront meg kicsodát? A Blue Spring talányos, provokatív jeleneteinek hősei drámaian fordulnak ki önmagukból, de vajon ki hat közülük kire?
Frenák Pál koreográfiájában a jelen idő maximális megragadására, kiélezésére összpontosít és megkísérel saját, belső igazságunkhoz közelíteni. A Blue Spring a nyers erő, bölcsesség és a szeretet hármasságán alapszik: az előadásban látható szólók mozaikszemek, amelyek között találhatunk ugyan kapcsolódási pontokat, de ezekből az egységes szcenográfiai rendszerben látható, független elemekből mindenki a saját, személyes olvasatát alkothatja meg.
Táncosainak egyéni adottságait, tulajdonságait használja ki a koreográfus, hogy azok segítségével a lehető legéletszerűbb képet hozhassa létre a jelenről. Az átélt, megélt igazságot kutatja, miközben sugallja: fogadjuk el saját lényünket árnyoldalaival együtt, és ne a magunkról alkotott idealizált képre hagyatkozzunk.
Koreográfia: Frenák Pál
Előadók: Gergely Attila, Gergye Krisztián, Juhász Kata, Lisa Kostur, Miguel Ortega, Kolosi Viktória, Zambrzyczki Ádám
Dramaturg: Christian Vernoux
Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Benedek Mari, Szabó C. Mária
Zene: Gergely Attila
Fény: Marton János
Hang: Hajas Attila
Technikai munkatárs: Ferenczi László
„A Frenák-művek kínálta kínlódásrendszerek fejedelmien felemelők, bántásai emelkedettek, szenvedélyesen szenvedő erotomán világa megtisztulást kínál nézőinek. Frenák csoportja rút világot ábrázol szépen. Engesztelhetetlen vadságot kifinomultan. Élethalálharcot brüsszelicsipke-előkelőséggel.”
(Molnár Gál Péter, Népszabadság)
