múltból a jövőbe, jövőből a múltba
Négy fiatal színész, négy aggastyánkorú báb, egy kutya, egy halott, egy küldetés. Egy hosszú út Budapesttől Velencéig, a jövőtől a múltig, a múlttól a jövőig.
A fiatal színészek jelenléte teremti meg a történet magját képező időskori paradoxont: a lélek még szárnyalna, az agy, a képzelet, a szellem még úgy működik, mint régen, de az öregedő test folyamatosan emlékezteti az embert az élet végére. Az öreg bábok és a fiatal mozgatók kapcsolata olyan bábszínházi formát képes megteremteni, amelyben az elmúlás fájdalma és az öregkori küzdelmekben rejlő bizarr humor egyaránt megjelenik.
„Csak lenni: még nem élet. Ezer élet
együtt se volna sok, és hogy fogy ez
az egy is! pedig minden óra, mellyel
a nagy csöndet megrablom, valami
uj hír hozója; s szégyen volna néhány
napért raktáron óvni magamat
s ezt az ősz lelket, mely mint lemenő csillag, az emberész minden
határán túlra követni vágyik a tudást.”
(Tennyson: Ulysses)
Író: Gimesi Dóra
Zeneszerző: Teszárek Csaba
Rendezőasszisztens: Szemerédi Fanni
Tervező, rendező: Hoffer Károly
Játsszák: Spiegl Anna, Pallai Mara, Szolár Tibor, Teszárek Csaba
Közreműködik: Fodor Tamás; Pethő Gergő, Wagner-Puskás Péter
együtt se volna sok, és hogy fogy ez
az egy is! pedig minden óra, mellyel
a nagy csöndet megrablom, valami
uj hír hozója; s szégyen volna néhány
napért raktáron óvni magamat
s ezt az ősz lelket, mely mint lemenő csillag, az emberész minden
határán túlra követni vágyik a tudást.”
(Tennyson: Ulysses)
Író: Gimesi Dóra
Zeneszerző: Teszárek Csaba
Rendezőasszisztens: Szemerédi Fanni
Tervező, rendező: Hoffer Károly
Játsszák: Spiegl Anna, Pallai Mara, Szolár Tibor, Teszárek Csaba
Közreműködik: Fodor Tamás; Pethő Gergő, Wagner-Puskás Péter
