Volt már veled olyan, hogy átvirrasztottál valakivel kettesben egy éjszakát, de nem történt „semmi” köztetek? És reggelre mégis megváltozott bennetek a világ?
A rajzoló lány és a fiú újrateremti ezt az egymást-bámulós, álomszerű fura micsodát.
Az előadást Weöres Sándor címadó verse inspirálta. A látomásvers világa szabad, csapongó, szabálytalan, és mint Weöres költészete nagyon gyakran – korhatár nélküli. Az előadás ezt a nyelvezetet teremti újra a színpadon Mezei Ildikó és Taskovics Éva képzőművészek festményeivel, grafikáival és animációival.
Tóth Gyula és Mogyoró Pál nevű nézőink személyi igazolványuk felmutatásával ingyen látogathatják az előadást
Samu Bence 2007 óta fejleszti az Animata nevű software-t, mely életre tudja kelteni a színpadon rajzoló lány által létrehozott tárgyakat, figurákat. A kivetített világ és a táncosok egészen különös, szürreális viszonyba kerülnek ezáltal – a vonalak megszemélyesednek, interakcióban lépnek az élő szereplőkkel. Összemosódik a valóság és a képzelet, folyamatosan átírják egymást, aztán
„Jön a söprőgép tompa morajjal,
mögötte a hajnal
fut lobogó szőke hajjal,
csörömpöl a reggel, száll a fény…
és az éji tág csodát,
ezt a fura micsodát
ketten láttuk:
te meg én.”
Rendező-koreográfus: Szabó Réka
Rendező munkatársa: Czakó Máté
Szereplők és alkotótársak: Furulyás Dóra, Szász Dániel, Mezei Ildikó
Látvány: Mezei Ildikó, Taskovics Éva, Samu Bence
Fény és tér: Szirtes Attila
Kosztüm: Szűcs Edit
Zeneszerző G. Szabó Hunor
Zenészek: Csizmás András, Fenyvesi Márton, G. Szabó Hunor
Külön köszönet Gőz Istvánnak.
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap
