A Babahajó a mesék világában utazva kíséri végig egy nehéz sorsú, tehetséges festőnő életét a gyerekkortól az alkoholizmusig. A gyerekkor meséinek csodálatos-rémisztő világa, a jó és a gonosz soha nem szűnő harcának színhelye a festőnő számára otthonos vidék lesz: mese és valóság találkozásán az élet szörnyetegei mesefigurákká szelídülve, a mesefigurák szörnyetegekké változva mutatják meg a társas élet színét és fonákját. Az előadás olyan kérdések végiggondolására ad lehetőséget, hogy miként határozza meg a gyermekkor, a családi háttér vagy a női lét az egyén (jelen esetben a művész) sorsának alakulását, s mi minden lehet felelős egy elrontott, művészileg mégis gazdag életért.
Az 1974-es születésű Milena Marković a kortárs szerb drámairodalom kiemelkedő alakja. A külföldön hosszú sikerszériát maga mögött tudó Babahajó című darabjának magyarországi ősbemutatója a Táp Színház előadásában került színpadra.
"Áll a meztelen Királykisasszony a lépcsősor tetején. A mögötte himbálódzó kötelek sűrű erdejére fénycsíkok vetülnek, mint megannyi csillámló penge. Aztán a Királykisasszony alakja egyre kevésbé kivehető, egyre jobban feloldódik a háttérben. Végül teljesen szertefoszlik, belesemmisül a látványba.
Talán ez a megrázó, gyönyörű kép a csúcsa a TÁP Színház előadásának, mely a társulatra jellemző módon a látványra épít. A Babahajó Vajdai Vilmos rendezésében izgalmasan problematikus darab.
Milena Marković szerb kortárs drámaíró darabja egy nő – egy tehetséges festő – életét kíséri végig kislánykorától öregkoráig. A főszereplő minden jelenetben egy ismert mese hősnőjévé lényegül áll: így lesz belőle Alice, amikor a nővérével beszélget, és bejelenti, hogy meg akar szökni, vagy Hófehérke, amikor hét férfival lakik együtt, akik szexuálisan (és a háztartásban is) kihasználják. Itt-ott songok szakítják meg a mesét, az egyszerűbb tanulságokat Brecht modorában és László Attila ütős zenéjével összefoglalva."
(Rádai Andrea: Útvesztők meséje, mesék útvesztője / szinhaz.net)
Szereplők:
Húg/ Alice/ Hófehérke/ Aranyhajú/ Hüvelyk Panna/ Királykisasszony/ Nő: GERA MARINA
Boszorkány: TÍMÁR ÉVA
Tudor/ Vadász: TERHES SÁNDOR
Medvebocs/ Szundi/ Sasfióka/ Sas/ Jancsi: DÉKÁNY BARNABÁS
Juliska: GERA MARINA
Anya: GERGELY KATALIN
Medve apu: CSILLAG BOTOND
Nővér/ Medve anyu: HEGEDŰS BARBARA
Morgó/ Béka: EGGER GÉZA
Fordította, átírta: Fekete Ádám, Sándor Júlia
Dramaturg: Sándor Júlia
Dalszövegek: Máthé Zsolt
Díszlet: Juhász Nóra
Jelmez: Pócsik Lujza
Fénytervező: Mocsár Zsófia
Zeneszerző: László Attila
Zene, hang: Bartha Márk, Kristóf Márton
Video: Juhász András
VJ: Szabados Luca, Szapu Dániel
Koreográfia: Takátsy Péter
Bábkészítő: Horváth Márk
Műszaki vezető, fény: Bredán Máté
Konzultáns: Szenteczki Zita
Produkciós vezető: Imely Zoltán
Produkciós munkatárs: Zágoni Nóra
Rendező: Vajdai Vilmos
Koprodukciós partner: Trafó - Kortárs Művészetek Háza
Köszönet: Keresztes Tamás, Znajka, Csutka, Szabó Zoli, Déri Miklós, Hajmási Péter, SzFE, Auróra, Hátsó kapu, K2, Trafó csapata, Mózsik Imre és az Eprecske
Külön köszönet: Nagy Béla
Az 1974-es születésű Milena Marković a kortárs szerb drámairodalom kiemelkedő alakja. A külföldön hosszú sikerszériát maga mögött tudó Babahajó című darabjának magyarországi ősbemutatója a Táp Színház előadásában került színpadra.
"Áll a meztelen Királykisasszony a lépcsősor tetején. A mögötte himbálódzó kötelek sűrű erdejére fénycsíkok vetülnek, mint megannyi csillámló penge. Aztán a Királykisasszony alakja egyre kevésbé kivehető, egyre jobban feloldódik a háttérben. Végül teljesen szertefoszlik, belesemmisül a látványba.
Talán ez a megrázó, gyönyörű kép a csúcsa a TÁP Színház előadásának, mely a társulatra jellemző módon a látványra épít. A Babahajó Vajdai Vilmos rendezésében izgalmasan problematikus darab.
Milena Marković szerb kortárs drámaíró darabja egy nő – egy tehetséges festő – életét kíséri végig kislánykorától öregkoráig. A főszereplő minden jelenetben egy ismert mese hősnőjévé lényegül áll: így lesz belőle Alice, amikor a nővérével beszélget, és bejelenti, hogy meg akar szökni, vagy Hófehérke, amikor hét férfival lakik együtt, akik szexuálisan (és a háztartásban is) kihasználják. Itt-ott songok szakítják meg a mesét, az egyszerűbb tanulságokat Brecht modorában és László Attila ütős zenéjével összefoglalva."
(Rádai Andrea: Útvesztők meséje, mesék útvesztője / szinhaz.net)
Szereplők:
Húg/ Alice/ Hófehérke/ Aranyhajú/ Hüvelyk Panna/ Királykisasszony/ Nő: GERA MARINA
Boszorkány: TÍMÁR ÉVA
Tudor/ Vadász: TERHES SÁNDOR
Medvebocs/ Szundi/ Sasfióka/ Sas/ Jancsi: DÉKÁNY BARNABÁS
Juliska: GERA MARINA
Anya: GERGELY KATALIN
Medve apu: CSILLAG BOTOND
Nővér/ Medve anyu: HEGEDŰS BARBARA
Morgó/ Béka: EGGER GÉZA
Fordította, átírta: Fekete Ádám, Sándor Júlia
Dramaturg: Sándor Júlia
Dalszövegek: Máthé Zsolt
Díszlet: Juhász Nóra
Jelmez: Pócsik Lujza
Fénytervező: Mocsár Zsófia
Zeneszerző: László Attila
Zene, hang: Bartha Márk, Kristóf Márton
Video: Juhász András
VJ: Szabados Luca, Szapu Dániel
Koreográfia: Takátsy Péter
Bábkészítő: Horváth Márk
Műszaki vezető, fény: Bredán Máté
Konzultáns: Szenteczki Zita
Produkciós vezető: Imely Zoltán
Produkciós munkatárs: Zágoni Nóra
Rendező: Vajdai Vilmos
Koprodukciós partner: Trafó - Kortárs Művészetek Háza
Köszönet: Keresztes Tamás, Znajka, Csutka, Szabó Zoli, Déri Miklós, Hajmási Péter, SzFE, Auróra, Hátsó kapu, K2, Trafó csapata, Mózsik Imre és az Eprecske
Külön köszönet: Nagy Béla
Delta Informatika Zrt., KPMG Tanácsadó Kft., NKA, EMMI
