Cyprien Gaillard: Ocean II Ocean

Tárlatvezetés Andreas Fogarasival

2025. szeptember 19-én (pénteken) 18 órától Andreas Fogarasi, képzőművész tart tárlatvezetést

Cyprien Gaillard: Ocean II Ocean című kiállításán.

A Trafó AZ ERŐSZAK VÉGE című összművészeti fókuszának része. | Részletes program

A program ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Andreas Fogarasi (1977) Bécsben él és dolgozik, de a hazai művészeti színtéren is folyamatosan jelen van. Dokumentarista és szobrászati stratégiákat ötvöző művészete a vizuális kultúra – képzőművészet, design, építészet – és a társadalmi valóság közötti érintkezési pontokra összpontosít. A bemutatás, a köztéren megjelenő hatalmi viszonyok és az identitás problematikáját, valamint a kultúra és a kollektív emlékezet viszonyát tematizáló művei a minimalista és konceptuális művészet, valamint az építészeti gondolkodás hatását is mutatják. Utóbbi években művészi érdeklődésének központjában a köztereken található különböző anyagú felületeken (pl. homlokzati elemek, metrómegállók felületei, térkövek, ablakok, stb), valamint a város folyamatosan változó szerkezetén a politikai, gazdasági, kulturális és szociológiai mélystruktúrák kialakulása és látható megnyilvánulásai állnak.

A budapesti művelődési házak megváltozott kulturális státuszára és társadalmi terére reflektáló Kultur und Freizeit című videoinstallációjával 2007-ben elnyerte a legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díjat a Velencei Biennálén. 2016-ban Otto Mauer-díjat kapott. Nine Buildings. Stripped című egyéni tárlatát 2019-ben a Kunsthalle Wien (Bécs) mutatta be, egyéni kiállítása Skin City – A város bőre címmel a Budapest Galériában került megrendezésre 2022-ben. A Trafó Galéria közönsége 2020-ban (Mögöttes hangok zaja) és 2012-ben (Vasarely Go Home) találkozhatott műveivel. Művei számos nemzetközi kiállításon szerepeltek, többek között a Times Museumban, Guangzhouban (2020), a 14. Fellbach Triennálén (2019), a MUMOK-ban, Bécsben (2019), az OFF-Biennálén, Budapesten (2017 és 2015), a Museo Tamayo-ban, Mexikóvárosban (2014), a New Museum-ban, New Yorkban (2009), a Heidelberger Kunstverein-ben (2008), a Kunstverein Düsseldorf-ban (2007), a Palais de Tokyo-ban, Párizsban (2003) és a Manifesta 4-en, a Frankfurter Kunstverein-ben (2002).

Cyprien Gaillard: Ocean II Ocean

„Gondolj a csendre úgy mint erőszakra, amikor a csend azt jelenti, hogy befagyott tengerré válsz.”¹ – írja az amerikai költő Chen Chen – „...a megfelelő csend akár egy tett is lehet, egy fejsze, ami léket hasít a befagyott tengeren”¹

Lehet-e a csendnek illetékessége? Lehet-e formája a összeomlásnak és a pusztulásnak? Mit fednek el a romok? Mi őrződött meg a múlt megkövesedett felületén? Mi sodródik az óceánokat szennyező kizsákmányolás és visszaélés nyomai között? Mi rejlik a víz felszíne alatt?

Cyprien Gaillard első magyarországi egyéni kiállítása a felszín alá invitálja a nézőket, oda, ahol különböző anyagiságok és érzékenységek ütköznek egymással, legyen az egy Párizs külvárosában található mesterséges tó betonfeneke, az Atlanti-óceán mélysége vagy a szovjet metróállomások mélyen a föld alatt. Gaillard briliánsan kapcsol össze különböző időbeliségeket és tereket, az épített és a természeti környezet elemeit, elfeledett történeteket mindennapi életünk eseményeivel, élőket a korábban élőkkel, és helyezi új megvilágításba jelenünket a múlt töredékein keresztül. Művei magukban hordozzák a fokozatos és elkerülhetetlen összeomlás szépségét. A kiállításban a nyugodt beletörődő és az erőszakos elmúlás ritmusa váltakozik, ebben a ritmusban azonban a jövő visszhangjai is hallhatóak. Vagy ahogy a művész Vladimir Nabokov idézetével utal erre: „A jövő nem más, mint a visszájára fordított múlt.”²

Emelj a füledhez egy kagylót, és meghallod az óceánt. Emelj a füledhez egy ammonitesz fosszíliát, és meghallod az időt.

Cyprien Gaillard számos műfajban alkot, köztük a film, a videó, a fotográfia, az installáció és a performansz műfajában. Filmjeinek magával ragadó audiovizuális nyelve a 18. és 19. századi romantika esztétikai hagyományát idézi, mely a romok, a tomboló természet és a szélsőséges tájak képeiben kereste a magasztosat. Művei azonban a gyarmatosítás, a modernista építészet kudarcba fulladt társadalmi törekvései, valamint a turizmus és a dzsentrifikáció korában a tőke változékonyságának társadalomkritikai elemzésének is tekinthetők. Vagy azon való elmélkedésnek, hogy milyen gyorsan képesek vagyunk elfelejteni azt, hogy végül minden társadalomra a pusztulás vár, és az egyik civilizáció elkerülhetetlenül átadja helyét az azt követőnek.

Cyprien Gaillard (*1980, Párizs) Berlinben és Párizsban él és dolgozik. Egyéni kiállításai többek között az alábbi intézményekben voltak láthatóak: OGR, Torino (2024), Palais de Tokyo & Lafayette Anticipations, Párizs (2022), Fondation LUMA, Arles (2022), Mori Art Museum, Tokió (2021), TANK Shanghai (2019), Accelerator Konsthall, Stockholm (2019), Museum Tinguely, Bázel (2019), K20 Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen, Düsseldorf (2016), Julia Stoschek Gyűjtemény, Düsseldorf (2015), MoMA PS1, New York (2013), Hammer Museum, Los Angeles (2013), Fondazione Nicola Trussardi, Milánó (2012), Schinkel Pavillon, Berlin (2012), Centre Georges Pompidou, Párizs (2011), KW Institute for Contemporary Art, Berlin (2011) és Kunsthalle Basel (2010). Olyan neves intézmények csoportos kiállításain vett részt, mint például a Fondation Beyeler, Bázel (2024), Fondation Carmignac, Porquerolles (2022), Kiasma Kortárs Művészeti Múzeum, Helsinki (2022), Palais de Tokyo, Párizs (2021), Julia Stoschek Gyűjtemény, Berlin (2021), GAMeC, Bergamo (2021), Hamburger Bahnhof, Berlin (2020), az 58. Velencei Biennále (2019), Fondation Vincent van Gogh, Arles (2019), Cleveland Triennále (2018), Gropius Bau, Berlin (2018), Fondation Louis Vuitton, Párizs (2018), ARoS Triennále, Aarhus (2017), The Red Brick Art Museum, Peking (2017), Hirshhorn Museum and Sculpture Garden, Washington, D.C. (2017), Hayward Gallery, London (2016), a 13. Lyoni Biennále (2015), az 54. Velencei Biennále (2011), Gwangju Biennále (2010) és az 5. Berlini Biennále (2008).

¹Chen Chen: Kafka’s Axe & Michael’s Vest. In: Chen Chen: When I Grow Up I Want to Be a List of Further Possibilities. 2017, BOA Editions Copyright © 2016 by Chen Chen. BOA Editions, Ltd., www.boaeditions.org

²Vladimir Nabokov: Lance. 1952

A művész, a Sprüth Magers és a Gladstone Gallery jóvoltából

Cyprien Gaillard: Ocean II Ocean

Tárlatvezetés Andreas Fogarasival

ingyenes

2025. szeptember 19. 18:00 - 19:00

Trafó Galéria

TRAFÓ KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA

Jegypénztár nyitva tartás:

Trafó Galéria nyitvatartás:

Elérhetőségek

Médiapartnerek

Együttműködő partnerek