Csörgő Attila
◼️ Finisszázs a négyzeten | Csörgő Attila tárlatvezetése és évadzáró koccintás ◼️
2024. június 7-én (pénteken) 19 órától Csörgő Attila tart tárlatvezetést Inverz kartográfia című kiállításán. A tárlatvezetést követően mindenkit szeretettel várunk egy évadzáró koccintásra a Trafó tetőteraszán!
◼️ ◼️ ◼️
Csörgő Attila: Inverz kartográfia
Látogatható: 2024. április 20 - június 9.
Csörgő Attila törékeny egyensúlyi helyzeteket, esetlegesnek és sérülékenynek ható struktúrákat, és olyan pillanatnyi együttállásokat hoz létre, melyek képesek megingatni, vagy akár újrarendezni azt a nézőpontot, amelyből a körülöttünk lévő világra tekintünk, és kifordítani azokat a (matematikai, geometriai és fizikai) rendszereket, amiken amúgy ezek a struktúrák maguk is alapulnak. Ez a hozzáállás nemcsak Csörgő művészeti gyakorlatára, hanem jelen esetben a Trafó Galéria terére vonatkoztatva is érvényes.
„[Mint] találomra odaöntött dolgok halmaza, olyan a legszebb rend.” A Hérakleitosztól származó gondolat Csörgő értelmezésében azzal egészül ki, hogy létezhet olyan nézőpont, ahonnan a találomra odaöntött dolgok mégis rendezettséget mutatnak. A galéria terében látszólag véletlenszerűen szétszórt ragasztószalag csíkok és amorf elemek pontosan szerkesztett formákká állnak össze a nyomtatott fotókon, miután Csörgő a térről készült képeket különböző térképészeti leképzéseknek vetette alá. A leképzések eltérő logikájából adódóan a galéria tere különböző módokon torzul, azonban mindegyiken megjelenik ugyanaz a geometriai alapforma: a négyzet.
A Föld felszínén lévő pontok síkon való ábrázolását lehetővé tevő térképészeti vetületek a kijelölt nézőponttól, a térkép céljától, felhasználási területétől, vagy akár az adott társadalmi világképtől függően nagyon különböző torzításokat eredményeznek. Csörgő inverz kartográfiája három térképészeti vetület logikáját fordítja ki és vetíti vissza a térbe úgy, hogy az adott pontokat a gömb felszíne (földgömb) helyett egy képzeletbeli gömb belső felületén (csillaggömb) jeleníti meg, és így a nézőpont a külső, mindent látó pozícióból a gömb közepébe kerül át. A különböző nézőpontok és – a más-más történelmi időkben készült, eltérő célok mentén kidolgozott – leképzési rendszerek egymásmelletisége egy többnézőpontú rendszert hoz létre, melyben a találomra odaöntött dolgok újra és újra összerendeződnek.
