The Shadow was written by the Nobel Prize winner Austrian playwright and novelist, Elfriede Jelinek who followed the ancient legend of Orpheus and Eurydice by Ovid. The Hungarian performance a coproduction of Kata Pető and Dorka Porogi. As an actress and a director, they are important characters of the Hungarian independent theatre life.
The Shadow is a self-ironic and a self-involved
monologue performed by Kata Pető. She is the only woman on
stage speaking about her life with Orpheus, her feelings about her
husband and also about her own death. She is surrounded by male
charaters as well, like the members of the popular Hungarian band called
Freakin’ Disco, the musician Árpád Kákonyi and also the well-known
choreographer and dancer Krisztián Gergye. They are different images of Orpheus, Eurydice’s husband, who – after all –
failes to rescue her from the underworld. They express themselves with
music and dance: all the spoken words are Eurydice’s.
The main
reason of creating this project was to talk more about feminism and
position of women in the 21th century in order to resolve anxieties
between the two genders and start new conversations between them.
"Tartoztam ezzel magamnak. Most megadtam. Elég jó tudni, hogy képes vagyok erre." - beszélgetés Pető Katával
"A saját halálához való viszonyban Eurüdikéje végigjárja a gyász stádiumait a tagadástól a dühödt indulatokon keresztül az elfogadásig. A düh és a szintén jelenlévő irónia azonban fokozatosan lecsendesül. A legszebb, ahogy Pető Kata az előadás utolsó részében ezt a lecsendesülő, a zajló világból kifogyó, árnnyá váló Eurüdikét meg tudja mutatni."
"Már kamaszkoromban meghatott Eurüdiké és Orpheusz történetének romantikája. Mi az a bizalom, amit Eurüdiké elvár Orpheusztól, egyáltalán mi az, amit elvárhatunk a másiktól? Jelinek kiforgatja, hogy mi minden játszódik le egy nő fejében, miközben némán követi a férfit, hogy miért egyértelmű, hogy a némaság beleegyezés, hogy Eurüdiké is föl akar jönni az alvilágból."
"Érezzük, hogy a színésznő átszűrte magán a szöveget, Halas Zoltán két éven át készülő fordítását, és minden mondatot értelmez, minden szó a sajátjaként hangzik el, nincs benne feleslegesnek vagy jelentés nélkülinek érződő. Olyan, mintha egy zeneművet hallgatnánk."
"Ez a nyelv elképesztően zenei – ami nem véletlen, hiszen Jelinek a bécsi konzervatóriumban tanult -, ráadásul a trashtől az elitig rendkívül sokféle forrásból táplálkozik, popdalok, hírek, szakácskönyvek szövegeiből éppen úgy, mint klasszikus irodalmi és filozófiai művekből"
"mivel itt Eurüdiké egy írónő, még az is felmerül, hogy az ő alkotása mint női alkotás ér-e egyáltalán valamit. Ha igen, mennyit? Kevesebbet? A történet másik fő kérdése az, hogy a férfihez képest én mi vagyok"
"Mit mondjak, erőteljesen megdolgoztattam az anyanyelvemet: mint cirkuszban a kígyónő, úgy hajlongott és vette néha a lába közé a fejét, így sétafikált a porondon." Halasi Zoltán fordító Eurüdiké monodrámájáról.
A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett és támogatott Staféta program keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma további támogatásával kiegészülve valósult meg.
 |
Budapest Főváros Önkormányzata |
 |
EMMI-Emberi Erőforrások Minisztériuma |
 |
FÜGE Produkció |
 |
Osztrák Kulturális Fórum |
 |
PanoDráma |
 |
Staféta program |
"A Nobel-díjas szerző, Elfriede Jelinek szövegében, az Árnyékban a nő csak úgy lehet szabad, ha darabokra esik, majd eltűnik. Ezzel szemben a magyar ősbemutatón inkább összeragasztották és megmutatták őt."