"Mit keres egy designer a színházban?“

"Mit keres egy designer a színházban?“

Október első hétvégéjén debütál a Trafó új audiovizuális sorozata, az AV Composers, mely az elmúlt 5 év alatt 50 prezentációs kiadást és számos interaktív installációt jegyzett smART! XTRA-esték továbbgondolása. Elsőként Gryllus Ábris és Molnár Csaba karantén alatt készített POST_II videóinstallációját nézhetjük meg az új, konténer épületrész Kabin névre keresztelt kistermében. Még a karantén ideje alatt beszélgettünk Kovács Andival, a sorozat kurátorával az eddigi tapasztalatokról és a jövőbeli tervekről. A május 21-i interjút kisebb kiegészítésekkel, de szinte változatlanul közöljük.

Kovács Andi: Örülök nagyon, hogy véletlenül pont mára egyeztettük az időpontot, mindenféle előzetes dramaturgia nélkül, mert napra pontosan ma öt éve indult a smART! XTRA. 2015. május 21-én volt az első alkalom, ami - így visszagondolva a formátumára - szinte előre jelezte a mostani monitorhelyzetet. Emlékszem, hogy az egyik vendégünk Frenák Pál lett volna, de nem ért rá személyesen eljönni, ezért videóüzenet küldött a közönségnek. Szóval ez egy nagyon érdekes dolog, hogy öt év alatt mi minden történik. Az akkori esemény címe Logic Art volt, és az apropóját Frenák Pál Birdie című koreográfiája adta, amelynek a látványvilágát a Planbureau tervezte. Ez egy olyan kirakós játék, amely 2013-ban elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat. Az a fajta szemlélet, az a kérdésfeltevés, amivel akkor rájuk akadtam, azóta is foglalkoztat, és meghatározóvá vált a sorozat többi epizódjánál. Mert ugye mit keres egy designer a színházban? Mit keres egy játéktervező a színpadon? Az azóta ikonikussá vált darab és látványvilág meghatározó eleme az a szerkezet volt, amely visszaidézi ennek a prizmajátéknak az alakját.



Kövécs Luca: Akkor ez volt a zérópont, innen indult minden?

KA.: Ennél korábbra is tudnám datálni a kezdetet, messzebbről indult az ideáig vezető út. 2014-től kerültek a Trafó nagyszínpados műsorába olyan produkciók, amelyeket műfajilag nem nagyon tudtunk sehova besorolni. Valahogy mindig úgy alakult, hogy ezek a programok hozzám kerültek, én feleltem a szervezésükért. A nemzetközi színtéren akkor kezdett tendenciává válni, hogy az előadásokban hangsúlyosabban is megjelent a technológia, esetenként a robotika, vagy valami addig szokatlan elem. Egyre több ilyen produkció érkezett a Trafóba, és igény volt arra, hogy az évados programon belül strukturáljuk őket és sorozatként kommunikáljuk. Akkor találtam ki a smART! szójátékot, ami 2014-ben még új és játékos képzettársításnak számított.

KL.: Mára viszont már nagyon sok minden lett smart: az autó, a mosópor, a telefon. Sajnos így kicsit elvesztette az innovatív jellegét.

KA.: Mára el, de akkor ez a megnevezés, ez a kategória egyfajta szabadságot adott, mert nem kellett a műfajiságra tenni a hangsúlyt. Nem kellett meghatározni pontos besorolással, hogy most épp táncról, színházról vagy digitális képzőművészeti irányzatról beszélünk-e. A multimédiás produkciók promóciója valójában új szótárt igényelt, és először a külföldi példákon keresztül kezdtek láthatóságot kapni. Majd jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a magyar szcénát is elkezdenénk feltérképezni.

KL.: Így indult a smART! XTRA? Mi volt a sorozat célja?

KA.: Igen, az öt év alatt 90%-ban magyar vendégek részvételével zajlott a sorozat, de szerencsére sikerült azért külföldi – holland, finn, francia és német – fellépőket is becsatornázni. Két célja volt: egyrészt kideríteni, hogy kik azok, akik itthon foglalkoznak a technológia és a különböző művészeti ágak fúziójával, másrészt pedig meghatározni egy formátumot, egy struktúrát, ha úgy tetszik prezentációs dramaturgiát. Én többek között a különféle meetupok, a Pecha Kucha Nightok előadásain és a Design Hét rendezvényein szocializálódtam. A smART! XTRA koncepciójában egy hívószó köré három előadóvendéget hívtunk, akik a klasszikus vetített prezentációjukon túl valamilyen interaktív gesztussal is készültek. Az első alkalommal például hoztak Logifaces játékokat, lehetett kirakósozni, a másik két vendég pedig a Medence Csoport és a XorXor voltak.



KL.: Időközben, ha jól tudom, a XorXor csapatával többször is dolgoztatok együtt.

KA.: A XorXor 2016-ban együttműködött Hiroaki Umedával, majd 2017-ben Valencia James-szel az AI am here elnevezésű, mesterséges intelligenciával foglalkozó projekten, amelynek én voltam a budapesti menedzsere is. Többször kaptak felkérést az Artustól, illetve a Binaurával közösen sok olyan műfajközi kísérletben, kutatásban és tanácsadásban is részt vettek, amelyek a kreatív kódolással kapcsolatosak. A XorXor csapata folyamatosan képezi magát, nem csak egy szoftverre álltak rá a fejlesztés terén, hanem nyitottak a mindig új tudást igénylő megoldásokra is. Most pedig 5 évvel később, a karantén időszaka alatt ők fejlesztették le a Take a Seat virtuális nézőterét, s ezzel egy új szemléletű perspektívát kínáltak a Trafónak.

KL.: A smART! XTRA sorozat meghatározott időközönként jelentkezett a Trafóban az elmúlt 5 év során.

KA.: Havonta egy alkalommal szerveztem egy epizódot, ami legtöbbször a Trafóklubban kapott helyett, de egy idő után elkezdtem “meghekkelni” ezt a rendszert, mert ezeknek a kreatív kísérletezéseknek és formátumfejlesztéseknek általában jót tesz egy kis léptékváltás. A kerek évfordulókon, azaz minden 10. alkalmat egy-egy izgalmas külső helyszínre terveztük, a mostani 50. online alkalmat is beleértve. Ezekhez az alkalmakhoz többnyire kapcsolódtak workshopok és minirezidenciák – kétszer is belakhattuk például az AQB tetőteraszát. Azok a projektek, amelyek önálló installációkká vagy előadásokká nőtték ki magukat, alkalmasakká váltak arra, hogy reprezentálják a Trafót különböző fesztiválokon, a Bánkitó Fesztiválon, a Kolorádó Fesztiválon, a Design Héten vagy a Kutatók Éjszakáján. Tehát törekedtem arra, hogy a sorozatot egyfajta brandként is kezeljük.

KL.: Voltak együttműködő partnerek is?

KA.: Többek között az aqb, a Bakelit Multi Art Center, illetve nagykövetségek álltak a smART! XTRA különkiadásai mellé. De fontosnak tartom elmondani, hogy nagyon hálás vagyok az összes vendégnek külön-külön is. Mindannyiuk motivációja kellett ahhoz, hogy lassan kialakulhasson egy közösség, egy fórum és egy platform, ahol mindenki megosztja a másikkal a tudását. A teljes névsor egyébként fellapozható az issuu-katalógusunkban, amely az 50. jubileumra készült.



KL.: Valójában 47 alkalom valósult meg a sorozatból, aztán jött a karantén. Hogyan tervezel most tovább? Az online vagy virtuális események illeszkednének ehhez a profilhoz, nem?

KA.: Elkezdtem abban gondolkodni, hogy mi lenne, ha a 48. alkalmat, amely amúgy is az online marketingről szólt volna, virtuális prezentáció formájában valósítanánk majd meg. Remélem, hogy a 49. epizódot már fizikai formában szervezhetjük meg, de ha mégsem, akkor videós bejelentkezéssel is kivitelezhető lenne. Ami pedig az 50. jubileumi részt illeti, az egy kísérlet, amely már az új irányok felé mutat. Bár a smART! XTRA mint formátum nem folytatódik, de mint platform és közösség mindenképpen tovább fejlődik. Az új név, az új sorozat - remélhetőleg a következő 5 évre - az AV Composers lesz, amelyben még nagyobb szabadságot és játszóteret megengedő, közös alkotási folyamatok, audiovizuális kompozíciók születnek majd.



KL.: Úgy hiszem, hogy nincsen dedikált fesztiválja itthon ennek a hibrid műfajnak. Külföldön ezzel szemben mi a helyzet?

KA.: Valóban nincs, ezért is vannak ezek az alkalmi összekapcsolódások különböző rendezvényekkel, konferenciajellegű eseményekkel, más platformokkal. 2019-ben elkezdtünk például a pécsi Zsolnay Fényfesztivállal együtt dolgozni közös koproduceri munkák bemutatásán, valamint több Balassi Intézettel is. Utóbbiak közreműködésével sikerült külföldön is bemutatni néhány projektet, eddig Berlinben és Helsinkiben. Most pedig a karantén alatt éppen Isztambulban van közös kiállításunk a D17 Galériával, amellyel idén ősszel új budapesti kiállításra készülünk, ahová szintén becsatornázunk néhány smART!-os projektet is.

KL.: Időközben alapítottál egy saját ügynökséget is. Hogyan kapcsolódik a Let it Be! art agency a smART programok történetéhez?

KA.: A freelancer munkajogi forma mellett szeretnék az egyéni kurátori tevékenységemen túl egy olyan platformot is teremteni, amelynek a tagjai a hibrid gondolkodásmódot népszerűsítik saját és közös projektek által. Innen a névválasztás is, hogy mindig merjünk kísérletezni. Ügynökségként pedig a Let it Be! art agency egy olyan kreatív hubhoz hasonló fúziós szemlélet kísérleti üzleti modellje, amelyben a programok nagy része különböző, egymás számára is új koprodukciós lehetőségeket kínáló partnerek által valósul meg. Legyen szó művészeti, marketing vagy oktatási területről.

2020. május 21. online beszélgetés
TRAFÓ KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA
Pénztár nyitvatartás:
  • nagytermi előadásnapokon: 16h-22h
  • stúdió- és klubelőadás napokon: 16h-20h30
  • hétköznapokon: 16h-20h
Trafó Galéria nyitvatartás:
  • nagytermi előadásnapokon: 16h-22h
  • a többi napon: 16-19h
  • hétfő: szünnap
Elérhetőségek
Közérdekű

Médiapartnerek

Együttműködő partnerek