Mindannyian felrobbanunk egy kicsit – Bozsányi Liliána

Anton Lachky másodszor koreografált a Közép-Európa Táncszínház társulatának. Legújabb kreációjának címe: Set Your Mind Free. Ez az interjú arról szól, hogy mit jelent a darab a társulat frissen bővült csapatának egyik új tagja, Bozsányi Liliána számára, illetve hogyan élte meg az előadás mögött álló intenzív munkafolyamatot. Az előadásra ezen a linken lehet jegyet váltani. 

Az előadás címe egy felszólítás – „Set your mind free”, magyarul „Szabadítsd fel az elméd!” – a te meglátásod szerint ez egy befogadói attitűdöt kíván megalapozni a közönségben?

Bozsányi Liliána: Szerintem igen. Hogyha bárki megkérdezi tőlem, hogy mire számítson az előadás során, ezzel a címmel tudom a legjobban kifejezni. Olyan sok minden történik a darabban, sokféle karakter, esemény és „szín”, de nem egy komplex történetet mesél el. Pont ezért tökéletes ez a cím: beülsz, elengeded a fantáziádat és velünk együtt utazol. Aztán mindannyian felrobbanunk egy kicsit. Szerintem az előadás akkor élvezhető igazán, hogyha nincs előzetes elvárás az irányába. A próbák alatt az volt a benyomásom, hogy Anton Lahcky, a koreográfus sem egy kész koncepcióval vágott neki, hanem belőlünk indult ki. Voltak mozdulatok, amik megragadták és azokat bontottuk ki vagy dúsítottuk fel. 

Tehát ez nem egy narratív darab, fel tudsz mégis képeket idézni belőle?

Nem mesélünk történetet, de mégis bele lehet látni nagyon sok történetet. Mozdulatok, gesztusok és más kifejezések által. A táncos egy idő után belevisz gondolatok és érzeteket. A próbák alatt lettek asszociációink, például állatok mozgására emlékeztető mozdulatok mentén. A darab azt is bemutatja, hogy mennyire színesek vagyunk, mennyi minden történik velünk és mennyi impulzus ér minket. Egyikből a másikba esünk, pedig még fel sem fogtuk az előzőt. Ilyesmi hatása van a darabnak is, mint amikor még le sem nyelted a falatot, de már jön a következő. Ez egyrészt izgalmas, de emellett nagyon lendületes dinamikát ad. Nem kell odakoncentrálni, az elme magától utazik. Mindez nem csak a nézőkre igaz, hanem ránk, az előadókra is. Rengeteg stílus, mozgásforma, tempóváltás sűrűsödik a táncba.  Én úgy fogom fel, hogy a darab túltelítettsége görbe tükröt mutat. Eljátsszuk, hogy robotok is vagyunk, de amúgy tudunk hülyék is lenni, meg komolyak is, ami elsőre jópofa, de egy ponton talán saját magunkra emlékeztet az egész. 

Ez mozgás-technikailag nagyon megterhelőnek hangzik.

Anton Lahcky a puzzle work módszertanával vezette végig a próbafolyamatokat. Ami nehézséget jelentett eleinte, hogy másodpercek alatt kell radikális váltásokat produkálnom nem csak a testemmel, hanem a fejemben is. Tehát a karakterek és mozgásstílusok egyaránt nagyon hirtelen váltakoznak és egy pillanattal sem ragadhatok tovább egy előzőben. 

__

A puzzle work-ről: Anton Lahcky szlovák származású koreográfus táncművészekkel való együttműködéseit a saját maga által fejlesztett háromlépcsős ’puzzle work’ módszerre, a testet és szellemet egyaránt rendkívül igénybe vevő játékra alapozza. A tánctechnikai gyakorlatok a mozdulatokban rejlő végtelen számú kombinációk felfedezése, a testrészek és a sebesség folyamatos újrarendezése és fokozása mentén bontakoznak ki. A módszertan első fázisában a testrészek mozdulatainak különválasztásán és önálló mozgatásán van a legnagyobb hangsúly. Lényege a többszálon futó figyelem szimultán fenntartása, a szeparált kontroll. Az első lépcső legfontosabb eszköze - a szellemileg és fizikailag is kimerítő - ismétlés. A repetitív jelleg vagy visszaköszön a végleges koreográfiában vagy az alkotói folyamat további részében kikopik. A második fázis a táncos lehető legnagyobb sebességét méri fel. A puzzle work-ben a sebesség fokozására való képesség határainak kitolása, a látványos gyorsaság illúziójának megteremtésébe folyik át. Ez nem pusztán a test gyors egyik helyről a másikra mozgatására, hanem (ismét) az egyes testrészek kis- és nagyvolumenű gesztusaira koncentrál; még rövidebb idő alatt, még gyorsabban. A harmadik fázis kulcsmotívuma az improvizáció. A puzzle work egésze az aktív szellemi jelenlétet követelő rögtönzések mentén bontakozik ki. A koreográfiai végkifejlet tulajdonképpen a workshop-szerű alkotói folyamat improvizációiból építkezik.