Az Ügy koncepciója Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának alapötletéből és formájából ered: egy népdalokból építkező etűdsorozatban kíván képet mutatni a jelenlegi magyar társadalomról. Míg Kodály drámai eposzával az erdélyi falvak életébe nyújtott betekintést, addig Az Ügy alkotói korunk városának jellemző intézményébe invitálnak: egy hivatal napi működésének, az ott felsűrűsödő ügyes-bajos események keresztmetszetét mutatják meg.
A cél az egyéni igények és az általános szabályok konfliktusából fakadó élethelyzetek felvonultatása, a maguk abszurditásában és hétköznapiságában. Minden hivatalba érkező ügyfél saját, banális, mégis egyedi történetének magányos hőse, aki az aznapi rejtélyt próbálja felfejteni, megoldani, letudni – bárki magára ismerhet bennük. Ebben az előadásban azonban a néző a másik oldalon ül: neki kell rendet vágni és egyensúlyt találni az előtte elvonuló problémahalmazban, miután szembesül a panaszok és kérvények sokaságával.
A témakör tehát a mai társadalmi tapasztalatokat teszteli, feldolgozásához azonban a kórustagok, Halas Dóra vezetésével, Kodály műfaji újításának megfelelően, visszanyúlnak a magyar zene gyökereihez, a népdalokhoz. Ez nem pusztán értékmegörző gesztus, a népdalok ma éppúgy elmesélik az emberi gondokat és élethelyzeteket, mint száz évvel ezelőtt, ha megfelelő kontextusba vannak ágyazva. A bemutatott ügyek alaphelyzetéhez illeszkedő népdalok a Soharózában évek alatt kifejlesztett improvizatív és kollektív zeneszerkesztői módszerek révén születnek újjá. Az eredmény nem egy autentikus népzenei előadás lesz, hanem az archetipikus alapelemek (hangszín, móduszok, ritmusok, díszítések, hangszerelés) kortárs zenei újraszerkesztése. A modern elektronikus kísérettel megszólaló népdalok megidézik a jelenet alaphelyzetét és felmutatják a kapcsolódási pontot az eredeti és a mai téma között – ami a Fekete Ádám író-dramaturg által továbbírt szövegeken keresztül bontakozik ki.
http://nagyfruzsina.hu/
http://soharoza.hu
http://soharoza.bandcamp.com
http://taboo-collection.com/
Koncepció:
Halas Dóra, Nagy Fruzsina, Bartha Márk
Előadók:
Al-Farman Petra, Asbóth Szaffi, Biksz Judit, Birtalan Ilona Liliána, Bogdán Tamás, Botka Dóra, Eckhardt Fanni, Elek Judit Sára, Eörsi Sarolta, Göttinger Klára, Jankó Dániel, Justin Laura, Karosi Roland, Kégl Lóránt, Lokody Ákos, Lovász Ákos, Majkut Sarolta, Nagy Kata, Nagy Lilla, Nagy Zsófia, Perényi Luca, Rácz Dóra, Remes Zsófia, Sebők Anna, Simon Júlia, Sipos András, Somogyi László, Szalontai Bálint, Szilvay Máté, Tamási Borbála, Tárnoki Tamás
Zenei vezető, zeneszerző: Halas Dóra
Jelmeztervező: Nagy Fruzsina
Elektronika: Bartha Márk
Dramaturg, szövegíró: Fekete Ádám
Koreográfia: Cuhorka Emese
Díszlet: BALÁZS Juli
Fény / Lights: KOVÁCS Áron
Jelmezasszisztens:
Tamási Borbála, SZELEI Móni, BARTOS Letícia, ÉBNER Aletta, Alix ABELE
Fejdíszek: Az MKE másodéves látványtervező BA hallgatói
Népi ének korrepetítor: Annus Réka
Hang: Gulyás-Szabó Gábor
Műszaki vezető: Éltető András
Rendezőasszisztens:
Szokol Jutka, Bogdán Tamás
Rendező:
Halas Dóra, Nagy Fruzsina
"És miért ne lehetne a Kodály által egy akkori jellegzetes közösségi tevékenységre felfűzött népdalvilágot egy mai emblematikus nagyvárosi térre, a kifutók, divatbemutatók világára adaptálni?"
"Ám a Soharóza ismét bebizonyította, hogy a hivatalban kopácsoló, magukra valósággal ráragasztott egyenruhában ülő, néha unott, máskor segítőkész ügyintézők, a számtalan okmány és fénymásolat begyűjtésére kényszerített (magyar) ügyfelek, a letelepedési engedélyért gyakran hiába folyamodó külhoniak vagy a csekket és/vagy a bírságot befizetni kényszerülők világa, lelki állapota szintén a tabutémák közé tartozik."
"A Soharóza kórus tagjai extravagáns ruhákban járják az adminisztrációs köröket, miközben átköltött népdalokat énekelnek, elektronikus zenei alapokra."