Németh Hajnal: FEHÉR DAL - Többek között
Megnyitó és koncert-performansz: 2017. február 9., csütörtök, 19:00
(pontos kezdés!)
19:00 • Trafóklub: Rendkívüli beszéd
előadják: Helene Romakin (beszéd), Koffler Júlia (ének)
koncepció és szöveg: Helene Romakin, Németh Hajnal
19:15 • Trafóklub: WHITE SONG
előadják: Dankó István (ének), Mark Richards (gitár)
koncepció és szöveg: Németh Hajnal
19:30 • Trafóklub: IMAGINE WAR – duó verzió
előadják: Fekete Jenő (ének, gitár), Orgon Albert (ének, basszus gitár)
koncepció és szöveg: Németh Hajnal
Tárlatvezetés
2017.03.17-én (PÉN) 17:00 órától Németh Hajnal tart tárlatvezetést a kiállításon.
Az esemény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
facebook esemény
A kiállítás handoutja innen letölthető.
A Berlinben élő Németh Hajnal, a magyar kortárs képzőművészet évtizedek óta meghatározó alakja, képviselte már Magyarországot a Velencei Biennálén 2011-ben és többek között olyan intézményekben állította ki korábban már műveit, mint a párizsi Palais de Tokyo, a madiridi Reina Sofia Múzeum, a bécsi mumok, a stockholmi Moderna Museet, vagy a berlini Martin-Gropis-Bau.
A Trafó Galériában megrendezésre kerülő FEHÉR DAL – Többek között című kiállításának egyik kiindulópontja Roy Harper 1970-es I Hate The White Man című dala. A fehér brit dalszerző önkritikus attitűdje inspirálta a művészt, aki apró vizuális, vagy szöveges változtatásokkal manipulált már korábban több popkulturális alkotást is. Németh az irónia és a humor minimalista művészeti eszközeivel változtat át mainstream nyugat-európai kulturális termékeket politikai statementté, vagy kritikai eszközzé. Harper dalának új központosításával és vörös, sárga illetve fekete színekkel történő átiratával destabilizálja és egyben absztrahálja a bőrszín szerint osztályozás narratíváját. Ez az apró gesztus, mely nem egy nagy kritikai formátum jegyében fogant, mégis fontos eszköz az egyre politikusabb művész kezében.
A kiállításon látható legújabb művek, amelyek a berlini Galerie Ebenspergerben debütáltak 2016-ban, olyan műfajok felé is visszakacsintanak, mint a fotók, vagy tapéták világa, melyek kulcsszerepet játszottak a művész pályájának korábbi szakaszaiban. A Fehér Dal fotósorozat mellett Németh poptörténeti klasszikusoknak számító albumborítókat is remixelt digitális kollázsok formájában, melyeknek módosított címei és színei új kritikai kontextussal bővítik kiállítását.
A kiállítás a Work Song – As Time Goes By című musical film ősbemutatója is egyben, így organikus folytatását jelenti Németh performatív, különböző zenei műfajokat integráló programjának. A 70 perc hosszú Work Song videó egy meghallgatási szituációt szimulál, részben Milos Forman 1971-es Elszakadás c. filmjéből inspirálódva. Németh videója 13 énekes meghallgatásból és 13 ikonikus dal átiratából rajzolódik ki.
Támogatók: NKA, Káli Kövek
A Trafó Galériában megrendezésre kerülő FEHÉR DAL – Többek között című kiállításának egyik kiindulópontja Roy Harper 1970-es I Hate The White Man című dala. A fehér brit dalszerző önkritikus attitűdje inspirálta a művészt, aki apró vizuális, vagy szöveges változtatásokkal manipulált már korábban több popkulturális alkotást is. Németh az irónia és a humor minimalista művészeti eszközeivel változtat át mainstream nyugat-európai kulturális termékeket politikai statementté, vagy kritikai eszközzé. Harper dalának új központosításával és vörös, sárga illetve fekete színekkel történő átiratával destabilizálja és egyben absztrahálja a bőrszín szerint osztályozás narratíváját. Ez az apró gesztus, mely nem egy nagy kritikai formátum jegyében fogant, mégis fontos eszköz az egyre politikusabb művész kezében.
A kiállításon látható legújabb művek, amelyek a berlini Galerie Ebenspergerben debütáltak 2016-ban, olyan műfajok felé is visszakacsintanak, mint a fotók, vagy tapéták világa, melyek kulcsszerepet játszottak a művész pályájának korábbi szakaszaiban. A Fehér Dal fotósorozat mellett Németh poptörténeti klasszikusoknak számító albumborítókat is remixelt digitális kollázsok formájában, melyeknek módosított címei és színei új kritikai kontextussal bővítik kiállítását.
A kiállítás a Work Song – As Time Goes By című musical film ősbemutatója is egyben, így organikus folytatását jelenti Németh performatív, különböző zenei műfajokat integráló programjának. A 70 perc hosszú Work Song videó egy meghallgatási szituációt szimulál, részben Milos Forman 1971-es Elszakadás c. filmjéből inspirálódva. Németh videója 13 énekes meghallgatásból és 13 ikonikus dal átiratából rajzolódik ki.
Támogatók: NKA, Káli Kövek
