„Az anyagi világ illúzió.
Mert bár minden tényleges valóságnak tűnik benne, a következő pillanatban elpárolog.
Mint a ragyogó habok a tengeren, vagy mint a felhők az égen.
Az ég azonban megmarad.
Az Abszolút, amelyet az éghez hasonlítanak, ugyanígy örökkévaló.
Az ideiglenes, s a felhőszerű illúzió pedig jön és megy.
Az ostobák az ideiglenes felhőkhöz, a bölcsebbek az örök ég változatosságához vonzódnak.”
/Srímad-Bhágavatam, 1.13.29/
A kortárs magyar kultúrában a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális események következtében a színház és az előadóművészetek helyzete alapvetően megváltozott.
A TVK a VÉGTELENBE ZÁRVA c. előadásával visszatér ahhoz a nyelvhez, amelyet a ’80-as évek közepén, jóval a rendszerváltás előtt kialakított. Nemcsak visszatér, hanem újra is értelmezi, valamint szembesíti magát az eltelt idővel, s az eltelt idő tapasztalatával.
A VÉGTELENBE ZÁRVA nem pusztán megismétlése az ELEVEN TÉR (1986) c. előadásban kialakított nyelvnek, hanem Góbi Rita személyiségének és gesztusainak beemelésével újraformálása, s az azóta bekövetkezett gondolati, világnézeti, metafizikai és technológia változásokkal való szembesítése is. Olyan transzformációról van szó tehát, amely a jelen nézői elvárásait figyelembe véve készteti az alkotókat új színházi nyelv kialakítására és egyúttal az önszembesítésre is.
A VÉGETELENBA ZÁRVA a test és tér egzisztenciájának olyan fokú megtapasztalását kínálja, amelyről álhumanista civilizációnk, társadalmi szocializációnk és a kortárs gyors-éttermi kultúra már rég leszoktatott bennünket.
Koreográfia, mozgás: Góbi Rita
Dramaturg: Imre Zoltán
Zene: PARABRYO
Videó: Korai Zsolt, Lenz Tünde
Technika: Szirtes Attila
Jelmez: Szűcs Edit
Smink, maszk: Károlyi Balázs
Produkciós vezető: Kulcsár Viktória
Koncepció, rendezés: Árvai György
Külön köszönet: Bozsik Yvette, Szabó György TRAFÓ
Az előadás után megtekinthető a Manipulált terek c. tárlat. A kiállítás a Trafó nézőterén, az egykori Eleven tér c. előadást pusztán apropóként megidézve, a Kádár-kor egyik lehetséges és vállaltan szubjektív történetét viszi színre. A politikai iratok, jelentések, újságcikkek, SZER háttéranyagok, reklámok és más dokumentumok olyan sajátos múlt szerkezetet rajzolnak ki, mely a jelen számára is tartogat izgalmas kérdéseket. Objektív ténysorként kell-e muzealizálni a múltat, ezzel veszélytelenül elzárva jelenünktől, vagy olyan történetekként kell újra és újra létrehozni és megmutatni, melyekért ma is felelősek vagyunk?
Koncepció: Czékmány Anna, Szirtes János
Az előadáshoz és a tárlathoz kapcsolódik az Áthallások- a 80-as évek (ellen)kultúrája - ma c. konferencia-beszélgetés is, melynek témái a 80-as évek hazai (ellen)kulturális megnyilvánulásai, valamint európai dimenziói. A felkért előadók körüljárják a Kádár-rendszer utolsó évtizedének jellemző kulturális regisztereit, és arra is reflektálnak, hogy a jelen milyen áthallásokat enged, illetve használ. Milyen alapvető hasonlóságok, illetve radikális és kevésbe radikális különbségek vannak a 80-as évek kultúrája, társadalmi állapota, valamint kulturális gyakorlatai és a jelen (kulturális) helyzete között.
Meghívottak: Fuchs Lívia, György Péter, Horváth Sándor, Kamondi Zoltán, Nánay István, Rényi András, Schein Gábor, Szirtes János, Wessely Anna
Moderátor: Imre Zoltán
Időpont: 2012. március 22. 15:00-18:00
Bővebb információ: www.artdisasters.com
Mert bár minden tényleges valóságnak tűnik benne, a következő pillanatban elpárolog.
Mint a ragyogó habok a tengeren, vagy mint a felhők az égen.
Az ég azonban megmarad.
Az Abszolút, amelyet az éghez hasonlítanak, ugyanígy örökkévaló.
Az ideiglenes, s a felhőszerű illúzió pedig jön és megy.
Az ostobák az ideiglenes felhőkhöz, a bölcsebbek az örök ég változatosságához vonzódnak.”
/Srímad-Bhágavatam, 1.13.29/
A kortárs magyar kultúrában a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális események következtében a színház és az előadóművészetek helyzete alapvetően megváltozott.
A TVK a VÉGTELENBE ZÁRVA c. előadásával visszatér ahhoz a nyelvhez, amelyet a ’80-as évek közepén, jóval a rendszerváltás előtt kialakított. Nemcsak visszatér, hanem újra is értelmezi, valamint szembesíti magát az eltelt idővel, s az eltelt idő tapasztalatával.
A VÉGTELENBE ZÁRVA nem pusztán megismétlése az ELEVEN TÉR (1986) c. előadásban kialakított nyelvnek, hanem Góbi Rita személyiségének és gesztusainak beemelésével újraformálása, s az azóta bekövetkezett gondolati, világnézeti, metafizikai és technológia változásokkal való szembesítése is. Olyan transzformációról van szó tehát, amely a jelen nézői elvárásait figyelembe véve készteti az alkotókat új színházi nyelv kialakítására és egyúttal az önszembesítésre is.
A VÉGETELENBA ZÁRVA a test és tér egzisztenciájának olyan fokú megtapasztalását kínálja, amelyről álhumanista civilizációnk, társadalmi szocializációnk és a kortárs gyors-éttermi kultúra már rég leszoktatott bennünket.
Koreográfia, mozgás: Góbi Rita
Dramaturg: Imre Zoltán
Zene: PARABRYO
Videó: Korai Zsolt, Lenz Tünde
Technika: Szirtes Attila
Jelmez: Szűcs Edit
Smink, maszk: Károlyi Balázs
Produkciós vezető: Kulcsár Viktória
Koncepció, rendezés: Árvai György
Külön köszönet: Bozsik Yvette, Szabó György TRAFÓ
Az előadás után megtekinthető a Manipulált terek c. tárlat. A kiállítás a Trafó nézőterén, az egykori Eleven tér c. előadást pusztán apropóként megidézve, a Kádár-kor egyik lehetséges és vállaltan szubjektív történetét viszi színre. A politikai iratok, jelentések, újságcikkek, SZER háttéranyagok, reklámok és más dokumentumok olyan sajátos múlt szerkezetet rajzolnak ki, mely a jelen számára is tartogat izgalmas kérdéseket. Objektív ténysorként kell-e muzealizálni a múltat, ezzel veszélytelenül elzárva jelenünktől, vagy olyan történetekként kell újra és újra létrehozni és megmutatni, melyekért ma is felelősek vagyunk?
Koncepció: Czékmány Anna, Szirtes János
Az előadáshoz és a tárlathoz kapcsolódik az Áthallások- a 80-as évek (ellen)kultúrája - ma c. konferencia-beszélgetés is, melynek témái a 80-as évek hazai (ellen)kulturális megnyilvánulásai, valamint európai dimenziói. A felkért előadók körüljárják a Kádár-rendszer utolsó évtizedének jellemző kulturális regisztereit, és arra is reflektálnak, hogy a jelen milyen áthallásokat enged, illetve használ. Milyen alapvető hasonlóságok, illetve radikális és kevésbe radikális különbségek vannak a 80-as évek kultúrája, társadalmi állapota, valamint kulturális gyakorlatai és a jelen (kulturális) helyzete között.
Meghívottak: Fuchs Lívia, György Péter, Horváth Sándor, Kamondi Zoltán, Nánay István, Rényi András, Schein Gábor, Szirtes János, Wessely Anna
Moderátor: Imre Zoltán
Időpont: 2012. március 22. 15:00-18:00
Bővebb információ: www.artdisasters.com
