Mindenkinek van valami rejtegetnivalója. Az operatív munka során az lesz sikeres, aki feloldódik és hiteles marad a különböző szerepekben: a privát életben nem kelt gyanút, megnyeri magának a célszemélyt, és a tartótisztje is megbízik benne.
 
Hatvanas évek, Magyarország. Az állambiztonság figyelteti Michael Besenczyt, a magyar származású, angol férfit, aki filmrendezést tanul a Színház- és Filmművészeti Főiskolán: alapos a gyanújuk, hogy a vendéghallgató az angol hírszerzésnek kémkedik. A róla jelentő megfigyelők feladata: alakítsanak ki mély, bizalmas, akár erotikus kapcsolatot a célszeméllyel, és szállítsanak róla kompromittáló információkat. Bármennyire jól teljesítsenek is, az informátorok sem bújhatnak el egymás és az állambiztonság figyelő tekintete elől. Az ember pedig törékennyé válhat, ha a megfigyelt személy pillantásában hirtelen legsötétebb félelmeivel néz szembe.
 
A Megfigyelők Kelemen Kristóf harmadik rendezése a Trafóban. A Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk és a Pálinkás Bence Györggyel közösen készített Magyar akác után ismét a magyar társadalom működése kerül munkája fókuszba, a közelmúltnak egy olyan fejezete, amelyről még sokaknak vannak saját emlékeik. Emlékek, amelyekhez könnyen találhatnak kapcsolódási pontot a fiatal generáció tagjai is.

Kelemen Kristóf a Megfigyelőkért megkapta a Kortárs Magyar Dráma-díjat. Az előadást jelölték a Halász Péter-díjra és a Színikritikusok Díját két kategóriában nyerte el, megosztva, mint legjobb új magyar dráma és mint legjobb független színházi előadás.