Az időskori elmagányosodás az emberek 2/3-át érinti. Mibe kapaszkodhatunk, ha már csak magunkkal folytatunk párbeszédet? Egy táncos, koreográfus és egy bábrendező közös munkája, melyben az emlékekkel, az emlékezéssel és a magány kérdéskörével foglalkoznak.
Szöveg nélküli mozgásra, gesztusokra és bábszínházi elemekre építő előadás. Góbi Rita és Somogyi Tamás célja, hogy az időskorra, a magányra és az emlékekkel való szembenézés kérdésére humorral és emberséggel tekintsen, a nézőket pedig elgondolkoztassa arról az életszakaszról, amely mindannyiunk életében be fog következni.
Amikor egy idős embert látunk, vajon el tudjuk-e képzelni, hogy mi mindent élt már át? Milyen lehetett fiatalon? Milyen céljai és lehetőségei voltak, milyen életet élt? Vajon időskori énje tud-e kapcsolódni a fiatal önmagához vagy a test öregedése magával húzza-e a lelket és a szellemet is? Az előadás témái: időskor, magány és az emlékezés.
Zeneszerző: Sáry Bánk
Jelmez és díszlet: Grosschmid Erik
Fénytervezés: Pavla Beranova (CZ)
Táncművész és koreográfus: Góbi Rita
Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Műhely Alapítvány, Sín Kulturális Központ, MOHA - Mozdulatművészek Háza / Orkesztika Alapítvány, gaborgobi.com
