„Valakik beszélni kezdtek. Olyasmiről, amiről színházban egyáltalán nem szokás, és úgy, ahogy nem szokás. Kimentek a valóságba, fogták és behozták, mert mi, nézők, nem megyünk oda.” (Tompa Andrea, www.szinhaz.net, 2011.03.12)
Strasbourg, Szeged, Prága, Miskolc és Lyon után egyszeri alkalommal újra Budapesten látható a PanoDráma előadása, a szó szerinti interjúkból és talált szövegekből született első hazai verbatimdráma a 2008-2009-ben elkövetett romagyilkosságokról. Az alkalom különleges: öt év kutatómunkájával elkészült Vágvölgyi B. András könyve is ugyanebben a témában. Az előadás fókuszában a támadások és az áldozatok állnak, a kötet az elkövetőkre és az igazságszolgáltatásra koncentrál. A könyvet az előadás színészeivel és szakértő beszélgetőtársakkal mutatjuk be az est második felében.
A Szóról szóra több mint hatvanórányi eredeti interjúját az alkotók (színészek, dramaturgok, videós, rendező) készítették túlélőkkel, hozzátartozókkal, ügyészekkel, ügyvédekkel, rendőrökkel, polgármesterekkel, kisebbségi képviselőkkel Galgagyörkön, Piricsén, Tarnabodon, Nyíradony-Tamásipusztán, Lakon, Sajóbábonyban, Debrecenben, de támaszkodtak a közszereplők megnyilvánulásaira és a médiavisszhangra is. Ebből a hatalmas anyagból ők állították össze a 70 perces előadás szövegét, a verbatim munka elveinek megfelelően a legcsekélyebb stilizálás vagy szövegváltoztatás nélkül.
“A színrevitel telibe találja a kétségbeejtő jelent, amikor Magyarország nagyságrendben harmadik pártja az ország „cigányparazitáinak” kifüstölésére szólít fel, és zsidókról akar listát készíteni.” (Kristina Lindquist: Dagens Nyheter, 2013.03.18.)
Színészek: Bánki Gergely, Feuer Yvette, Orsós Róbert, Ördög Tamás, Schermann Márta, Simkó Katalin, Szamosi Zsófia, Urbanovits Krisztina
Dramaturgia: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
Videó: Bíró Dénes, Korán Gabriella
Fénytervező: Vida Zoltán
Világosító: Payer Ferenc
Koncepció és kreatív producer: Lengyel Anna
Az arcvonal keleten történelmi fontosságú, hiánypótló könyv, amely szintén a dokumentarizmus műfajába sorolható, ha nem is a szó szerinti válfajába. A szerző öt év oknyomozó kutatás eredményét foglalja össze a kötetben, amely elsősorban az elkövetőkre (a négy elítéltre és a felmerülő, el nem fogott, ám annál több elméletben szereplő háttéremberekre), a titkosszolgálati szálra, a tárgyalásokra és az igazságszolgáltatásra (első-, másod-, harmadfok) és azok szereplőire, a terrorizmus kérdésére, valamint a nemzetközi (a Keleti Arcvonal 1944-es megalakulásától a Németországban 2011-ben leleplezett, törökök ellen irányuló rasszista sorozatgyilkosságig) és az össztársadalmi összefüggésekre összpontosít.
A Konkrét Könyvek gondozásában, Szűcs Teri szerkesztésében megjelenő könyv bemutatóján a PanoDráma színészei olvasnak fel.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Baranyi Krisztina, aki a támadások miatt vált politikussá
Gulyás József, nemzetbiztonsági szakértő
Lengyel Anna, az előadás rendezője
dr. Miszori László, az első fokú tárgyalás bírója
Vágvölgyi B. András, író, filmrendező, a keleti arcvonal szerzője
Moderál: Varró Szilvia, oknyomozó újságíró, az XKK alapító ügyvezetője
Előadásrészlet: https://www.youtube.com/watch?v=g11j9EdYP3Q
A munkamódszerről (próbafelvétel) https://www.youtube.com/watch?v=cgb1sok1AXI
Részletek a könyvből:
“Az biztos, hogy három ember bent volt a házban. Én a mai napig is azt mondom: a rendelkezésemre álló bizonyítékokból levonható, hogy volt egy negyedik ember, a gépjármű ugyanis nem a későbbi cselekményeknél használt Opel Astra volt. A háztól távolabb állt egy kisteherautó, és – meggyőződésem szerint – volt benne egy negyedik ember.” (Miszori bíró)
A vád szerint az érintett vezetők az ORFK és a Pest-megyei Ügyészség megkeresésére is letagadták azt, hogy Csontos a katonai szolgálat besúgója. (…) Ha Hódos kapitány jó titkosszolgaként végezte volna a munkáját, akkor a halálbrigádba 2009 tavaszán beszervezett, oda belépő ügynöke révén tudomást szerezhetett volna Kiss Árpádék intencióiról, így a kislétai Balogh Mária, de akár a tiszalöki Kóka Jenő is még köztünk lehetne. (Vágvölgyi)
Strasbourg, Szeged, Prága, Miskolc és Lyon után egyszeri alkalommal újra Budapesten látható a PanoDráma előadása, a szó szerinti interjúkból és talált szövegekből született első hazai verbatimdráma a 2008-2009-ben elkövetett romagyilkosságokról. Az alkalom különleges: öt év kutatómunkájával elkészült Vágvölgyi B. András könyve is ugyanebben a témában. Az előadás fókuszában a támadások és az áldozatok állnak, a kötet az elkövetőkre és az igazságszolgáltatásra koncentrál. A könyvet az előadás színészeivel és szakértő beszélgetőtársakkal mutatjuk be az est második felében.
A Szóról szóra több mint hatvanórányi eredeti interjúját az alkotók (színészek, dramaturgok, videós, rendező) készítették túlélőkkel, hozzátartozókkal, ügyészekkel, ügyvédekkel, rendőrökkel, polgármesterekkel, kisebbségi képviselőkkel Galgagyörkön, Piricsén, Tarnabodon, Nyíradony-Tamásipusztán, Lakon, Sajóbábonyban, Debrecenben, de támaszkodtak a közszereplők megnyilvánulásaira és a médiavisszhangra is. Ebből a hatalmas anyagból ők állították össze a 70 perces előadás szövegét, a verbatim munka elveinek megfelelően a legcsekélyebb stilizálás vagy szövegváltoztatás nélkül.
“A színrevitel telibe találja a kétségbeejtő jelent, amikor Magyarország nagyságrendben harmadik pártja az ország „cigányparazitáinak” kifüstölésére szólít fel, és zsidókról akar listát készíteni.” (Kristina Lindquist: Dagens Nyheter, 2013.03.18.)
Színészek: Bánki Gergely, Feuer Yvette, Orsós Róbert, Ördög Tamás, Schermann Márta, Simkó Katalin, Szamosi Zsófia, Urbanovits Krisztina
Dramaturgia: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
Videó: Bíró Dénes, Korán Gabriella
Fénytervező: Vida Zoltán
Világosító: Payer Ferenc
Koncepció és kreatív producer: Lengyel Anna
Az arcvonal keleten történelmi fontosságú, hiánypótló könyv, amely szintén a dokumentarizmus műfajába sorolható, ha nem is a szó szerinti válfajába. A szerző öt év oknyomozó kutatás eredményét foglalja össze a kötetben, amely elsősorban az elkövetőkre (a négy elítéltre és a felmerülő, el nem fogott, ám annál több elméletben szereplő háttéremberekre), a titkosszolgálati szálra, a tárgyalásokra és az igazságszolgáltatásra (első-, másod-, harmadfok) és azok szereplőire, a terrorizmus kérdésére, valamint a nemzetközi (a Keleti Arcvonal 1944-es megalakulásától a Németországban 2011-ben leleplezett, törökök ellen irányuló rasszista sorozatgyilkosságig) és az össztársadalmi összefüggésekre összpontosít.
A Konkrét Könyvek gondozásában, Szűcs Teri szerkesztésében megjelenő könyv bemutatóján a PanoDráma színészei olvasnak fel.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Baranyi Krisztina, aki a támadások miatt vált politikussá
Gulyás József, nemzetbiztonsági szakértő
Lengyel Anna, az előadás rendezője
dr. Miszori László, az első fokú tárgyalás bírója
Vágvölgyi B. András, író, filmrendező, a keleti arcvonal szerzője
Moderál: Varró Szilvia, oknyomozó újságíró, az XKK alapító ügyvezetője
Előadásrészlet: https://www.youtube.com/watch?v=g11j9EdYP3Q
A munkamódszerről (próbafelvétel) https://www.youtube.com/watch?v=cgb1sok1AXI
Részletek a könyvből:
“Az biztos, hogy három ember bent volt a házban. Én a mai napig is azt mondom: a rendelkezésemre álló bizonyítékokból levonható, hogy volt egy negyedik ember, a gépjármű ugyanis nem a későbbi cselekményeknél használt Opel Astra volt. A háztól távolabb állt egy kisteherautó, és – meggyőződésem szerint – volt benne egy negyedik ember.” (Miszori bíró)
A vád szerint az érintett vezetők az ORFK és a Pest-megyei Ügyészség megkeresésére is letagadták azt, hogy Csontos a katonai szolgálat besúgója. (…) Ha Hódos kapitány jó titkosszolgaként végezte volna a munkáját, akkor a halálbrigádba 2009 tavaszán beszervezett, oda belépő ügynöke révén tudomást szerezhetett volna Kiss Árpádék intencióiról, így a kislétai Balogh Mária, de akár a tiszalöki Kóka Jenő is még köztünk lehetne. (Vágvölgyi)
