4.900 Ft (teljes ár)Minden kedvezmény és Trafó bérlet érvényes
Somló Dávid második Rítus műhely alkalmának kérdésfelvetése és gyakorlatai a Capitalism for Children előadáshoz is kapcsolódnak, február 7-én a két program akár együtt is látogatható.
„A közgazdaságtan túl fontos ahhoz, hogy közgazdászokra bízzuk.” (Jánisz Varufákisz)
„Nincs mennyország, itt kell létrehoznunk azt, ami mindenkinek jó.” (Pumped Gabo)
Hogyan magyaráznánk el egy gyereknek a rendszert, amiben élünk? Tudnánk érdemben vitatkozni róla? Egy fiktív törzs egy almafa kisajátításán keresztül, mintegy véletlenül, feltalálja a kapitalizmust. Mindebből egy kutatásalapú, terepasztal-performansz növi ki magát, ami a szemünk előtt bontja ki a munka, a kereskedelem és a tulajdon fogalmainak működését.
Fodor Orsolya és Varsányi Péter első közös munkájukban a kapitalizmus megértésére vállalkoznak. Mint minden komoly kutatás, ez is a Quora nevű internetes fórumon kezdődik, onnan pedig egészen egy törzsig ér, ami véletlenül feltalálta a kapitalizmust. Mi történik, ha két naiv, tisztalelkű bábrendező találkozik egy vadkapitalista törzzsel? Ki gyarmatosít kit? Mit kell tennie az embernek az életben, ha Péter? És ha Orsolya?
A rendezők ezúttal színpadra állnak, hogy minden alkotói, kutatói tapasztalatuk és barátságuk erejével újraírják a kapitalizmus mítoszát. Az előadás videó, terepasztal-játék, mockumentary és lecture performansz összekapcsolásával tárja fel, hogy mi van a rendszer horizontján innen és túl.
Fodor Orsolya (1994) jelenleg Budapesten élő színházi alkotó. Szabadúszó bábrendezői, dramaturgiai és tanári munkái mellett különféle non-hierarchikus együttműködésekben alkot. A szerzőiség, az alkotás kollektív formái, ezek egymásra hatása érdeklik. Munkái során nagy hangsúlyt fektet a kölcsönös tanulásra és az alkotói identitás folyamatos alakulására. Jelenleg a Képzőművészeti Egyetemen folytatja doktori tanulmányait, kutatási területe a performatív beavatkozások hatása a tér szakrális nyelvére. A talált terek lehetőségei mellett az autofikciós formátumok, valamint a báb-és figuraszínház mint filozófiai nyelv érdeklik. Legszemélyesebb munkája a Johanna egy üres medencében játszódik, ahol a sérülékenység identitásformáló erejét saját vallásos múltján keresztül vizsgálja egy látomás-lecture performansz formájában.
Varsányi Péter (1993) író-rendező, színházcsináló. 2017-ben diplomázott az SZFE színházrendező szakán, bábrendező szakirányon. Pályakezdő éveit a regény- és meseadaptációkon keresztül megélt, közvetett személyesség és formai sokszínűség jellemezte. Személyes paradigmaváltását a Trafóban nagy kritikai visszhang mellett bemutatott Népmesebeavató.333 című előadáshoz köti, amelyben a mesehermeneutika és a meseterápia találkozott a lecture performance műfajával. Ekkor fordult érdeklődése a posztdramatikus formák, a közvetlen személyesség és a kutatásalapú, közösségi alkotás felé. A színházra a kollektív gondolkodás és kollektív gondoskodás tereként szeret gondolni – első kutatásalapú gyerekelőadásai a lámpaláz, a figyelemgazdaság és figyelemgondoskodás témáit járják körül. A Salzburgi Mozarteum Egyetem PhD hallgatója.
