A belépés ingyenes.
Az est során a József Attila Kör kiadásában a közelmúltban megjelent színházi tárgyú köteteket, valamint az újonnan indított SzínText színházi könyvsorozatot mutatjuk be. Egy tanulmánykötetet, melyből a kortárs színház és a multimedialitás viszonyáról szóló első magyar nyelvű áttekintést ismerheti meg a közönség, valamint két drámaantológiát, a REAKTÍV drámapályázat nyertes szövegeit és a Mohácsi-testvérek első gyűjteményes drámakötetét.
A hármas könyvbemutatón a kortárs színházról és kortárs szövegekről beszélgetünk a kötetek szerzőivel és szerkesztőivel.
Deres Kornélia: Képkalapács. Színház, technológia, intermedialitás (JAK-füzetek 204.)
A kötet a kortárs színház intermediális szigeteit kutatja. Technológia, színház és mozgóképek a boncasztalon. A magyar és nemzetközi színház- és médiaelméleti diskurzusok el- és átrendezésével célja (újra)értelmezni izgalmas alkotói módszereket, rendezői törekvéseket, előadástípusokat. Központi kérdése, hogy a mozgókép elterjedése miképpen formálta a színház hagyományait. A könyv fókuszában a képek és a nézés (szokás)rendje áll, valamint olyan színházi alkotók, akik számolnak a valóságot alakító médiumok összefonódásaival, illetve ezek színreviteli lehetőségeivel. Hazaiak és külföldiek egyaránt: Hudi László, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Frank Castorf, a Wooster Group, a Gob Squad, a Hotel Modern. A fejezetek az idő érzékelése, a jelenlét módozatai, a narráció típusai, valamint az erőszak reprezentációi mentén vezetik az olvasót a médiumok színpada felé. Ahol a Képkalapács lecsap: dobozéletekre, ötödik falra, radikális jelenlétre, szörnyeteg struktúrára. A Képkalapács a költőként régóta ismert Deres Kornélia első monográfiája.
Reaktív. Kísérleti drámaantológia (SzínText 1.)
A Reaktív drámaantológia a József Attila Kör és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös színházi munkafolyamatának lenyomata. A gyűjtemény célja ablakot nyitni kortárs színház és kortárs irodalom közösen birtokolt, egymás mintá(zata)it és határait folyamatosan újraíró tereire. A kötetben szereplő öt szöveg írói eltérő és változatos poétikai megoldásokkal és színházi víziókkal dolgoznak. (Anti)utópiák, tudat-tripek, elidegenített vagy nagyon is otthonos dimenziók, áradó versfolyamok, kifordított krimik, szociodrámák követik egymást ebben a kötetben. Olvasásakor friss szövegtájakba és szövegidőkbe, hangokba és nézőpontokba ütközünk. Játékos és játékra hívó darabokba. A SzínText könyvsorozat első darabja. A könyv szerzői: Térey János, Szil Ágnes, Nagy-Szakmáry Attila, Fridl Viktória és Juhász Kristóf.
Mohácsi István – Mohácsi János: Múltépítés (SzínText 2.)
A SzínText színházi sorozat darabjaként megjelenő első gyűjteményes Mohácsi-kötetbe olyan műveket kerestünk, amelyek újragondolják a „nemzeti drámairodalom” tizenkilencedik századi elképzeléseit. A könyvben szereplő öt színpadi mű saját feladatát a nemzeti drámahagyományon belül, a magyar polisz közös és (természetesen) nem konfliktusmentes ügyeinek felmutatásában találta meg. Ilyen az ötvenhatra megosztottan emlékező Magyarország, az államszocializmus évei, a Gulág és a zsidóság kamenyeck-podolszki deportálása, a cigány-nem cigány együttélés. Ezek a szövegek kibeszéletlen, közös elfojtásainkkal szembesítenek. Szereplőik szokatlanul számosak, majdnem, mint a magyar társadalom. És mind a magáét mondja. Belőle mégis valami nagyobb, ambivalens igazság kerekedik. De vajon mi lesz ez a nagyobb igazság mondjuk a Csak egy szögben? Végül a cigányok itt hagyják Magyarországot? Vagy a magyarok hagyják itt a cigányokat? Vagy senki sem megy sehova: és megpróbálnak együtt élni?
A hármas könyvbemutatón a kortárs színházról és kortárs szövegekről beszélgetünk a kötetek szerzőivel és szerkesztőivel.
Deres Kornélia: Képkalapács. Színház, technológia, intermedialitás (JAK-füzetek 204.)
A kötet a kortárs színház intermediális szigeteit kutatja. Technológia, színház és mozgóképek a boncasztalon. A magyar és nemzetközi színház- és médiaelméleti diskurzusok el- és átrendezésével célja (újra)értelmezni izgalmas alkotói módszereket, rendezői törekvéseket, előadástípusokat. Központi kérdése, hogy a mozgókép elterjedése miképpen formálta a színház hagyományait. A könyv fókuszában a képek és a nézés (szokás)rendje áll, valamint olyan színházi alkotók, akik számolnak a valóságot alakító médiumok összefonódásaival, illetve ezek színreviteli lehetőségeivel. Hazaiak és külföldiek egyaránt: Hudi László, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Frank Castorf, a Wooster Group, a Gob Squad, a Hotel Modern. A fejezetek az idő érzékelése, a jelenlét módozatai, a narráció típusai, valamint az erőszak reprezentációi mentén vezetik az olvasót a médiumok színpada felé. Ahol a Képkalapács lecsap: dobozéletekre, ötödik falra, radikális jelenlétre, szörnyeteg struktúrára. A Képkalapács a költőként régóta ismert Deres Kornélia első monográfiája.
Reaktív. Kísérleti drámaantológia (SzínText 1.)
A Reaktív drámaantológia a József Attila Kör és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös színházi munkafolyamatának lenyomata. A gyűjtemény célja ablakot nyitni kortárs színház és kortárs irodalom közösen birtokolt, egymás mintá(zata)it és határait folyamatosan újraíró tereire. A kötetben szereplő öt szöveg írói eltérő és változatos poétikai megoldásokkal és színházi víziókkal dolgoznak. (Anti)utópiák, tudat-tripek, elidegenített vagy nagyon is otthonos dimenziók, áradó versfolyamok, kifordított krimik, szociodrámák követik egymást ebben a kötetben. Olvasásakor friss szövegtájakba és szövegidőkbe, hangokba és nézőpontokba ütközünk. Játékos és játékra hívó darabokba. A SzínText könyvsorozat első darabja. A könyv szerzői: Térey János, Szil Ágnes, Nagy-Szakmáry Attila, Fridl Viktória és Juhász Kristóf.
Mohácsi István – Mohácsi János: Múltépítés (SzínText 2.)
A SzínText színházi sorozat darabjaként megjelenő első gyűjteményes Mohácsi-kötetbe olyan műveket kerestünk, amelyek újragondolják a „nemzeti drámairodalom” tizenkilencedik századi elképzeléseit. A könyvben szereplő öt színpadi mű saját feladatát a nemzeti drámahagyományon belül, a magyar polisz közös és (természetesen) nem konfliktusmentes ügyeinek felmutatásában találta meg. Ilyen az ötvenhatra megosztottan emlékező Magyarország, az államszocializmus évei, a Gulág és a zsidóság kamenyeck-podolszki deportálása, a cigány-nem cigány együttélés. Ezek a szövegek kibeszéletlen, közös elfojtásainkkal szembesítenek. Szereplőik szokatlanul számosak, majdnem, mint a magyar társadalom. És mind a magáét mondja. Belőle mégis valami nagyobb, ambivalens igazság kerekedik. De vajon mi lesz ez a nagyobb igazság mondjuk a Csak egy szögben? Végül a cigányok itt hagyják Magyarországot? Vagy a magyarok hagyják itt a cigányokat? Vagy senki sem megy sehova: és megpróbálnak együtt élni?
