„Átjáró a kockázat irányába” a címe Vinko Globokar 85 éves párizsban élő zeneszerző munkájának, melyet a Studio Dan zennészei, előadói számára komponált, ismerve az osztrák együttes különös színpadi nyelvét, melyben a performansz, a hangszeres színház, a jazz, a rock, a szabad improvizáció egyaránt jelen van. Azt hiszem a kísérlet kockázatára céloz, melynek már a felvállalása is erőt ad és új utakat nyit meg a klasszikus interpretáció művészetéhez szokott hangszereseknek is. Az est programjának további művei is hűek maradnak ehhez a szellemiséghez. Oxana Omelchuk két harsonára írt versenyműve több precízen meghatározott utat, és ezek közötti szabad választást kínál a szólisták számára, Anthony Braxton az amerikai avantgárd jazz egyik legfontosabb mestere sajátságos language-music rendszerében egyedi grafikus jelek határozzák meg a kottában azokat a pontokat, aholaz előadóknak lehetősége van az írott anyagból egy időre akár kilépni és a pillanattól vezérelve együttműködni a zeneszerzővel a kompozíció létrehozásában. Maja Osojnik ezzel szemben műve hat hangszeres előadója mellé három másik közreműködőt állít, akik különféle instrukciókkal modulálhatják a kompozciót így biztosítva átjárást a kockázat territóriumai felé.