2000 Ft (Trafó bérlet érvényes)
2007-ben sem fognak verseket szavalni a Trafóban, nem lesz zenés irodalmi est – erre garancia a szerző, Carol Ann Duffy és a rendező, Zsótér Sándor. Valamint a szereplők, akik a szövegeket nem orgánumuk szépségére támaszkodva adják elő, hanem megélt tapasztalataikkal, személyiségük súlyával hitelesítik a szöveget.
A T. S. Eliot-díjas Carol Ann Duffy (1955-) az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású költője. Művei, gondolkodásmódja, nyelvezete költők egész nemzedékének látásmódját befolyásolta, fellépése valóságos fordulatot jelentett. Költészete átmenetet képez, átjárást biztosít az úgynevezett “mainstream”, tehát elfogadott, kanonizált, nagy kiadóknál megjelenő irodalmi fősodor és az alternatív, szabadon kísérletező, peremhelyzetből megszólaló költészet között.
Duffy költői sikeréhez bizonyára hozzájárul az is, hogy verseinek van egy könnyen megközelíthető, első hallásra-olvasásra is befogadható, megélhető rétege. A további olvasatok aztán fokozatosan megnyitják a szövegek mélyebb dimenzióit. Nyelve erőteljes és dinamikus, a nyers, vad, provokatívan durva kifejezésektől és lágy, gyengéd hatáselemekig igen széles skálán mozog.
Bár Duffy nem tekinti magát sem feministának, sem posztfeministának, mindenekelőtt a nők szempontjainak megfogalmazásában hozott radikálisan újat. 2002-ben megjelent kötete, a Női gospelek (Feminine Gospels) drámai monológokra épül és A világ feleségei kötet anyaga után ismét, mégis más nézőpontból – nők, asszonyok a főszereplők.
Szereplők:
Láng Annamária
Péterfy Borbála
Sipos Vera
Tóth Orsolya
Wéber Kata
Kuna Károly
Terhes Sándor
Tompa Ádám
Rendező: Zsótér Sándor
Rendezőasszisztens: Tóth Péter
Díszlet: Ambrus Mária
Jelmez: Benedek Mari
A verseket fordította: Kappanyos András
Támogatók: British Council, Nemzeti Kulturális Alap
Kiemelt szponzor: Republic of Art
Előadás előtti tárlat-vezetés a Trafó Galériában: február 7. 18h!
