A Trafóban bemutatott Tenebrae, a Budapesti Őszi Fesztiválon elhangzott Meus, a MU-ban bemutatott Sztravinszkij: Tavaszi áldozat-improvizáció kórusmű, valamint a Millenáris Teátrumában színre vitt Purcell piknolepszia kortárs opera után Ágens ezúttal az e munkáiból is idéző, egyetlen tételből álló Opera mea-t mutatja be a Trafó közönségének. Az Opera Mea-ban a fő hangsúlyt a két hang által vezetett (Ágens, Kiss Viktória), zenei részleteket egy művé ‘fogalmazott’ kamarazene kapja, melyben nagy szerepe van az improvizációnak és a latin nyelv, mint szakrális közvetítő anyag használatának. A klasszikus zene területéről érkezett kiváló zenészekkel dolgozva együtt Ágens – úgy tűnik – megtalálta új zenei stílusát.
“... Kiss Viktória klasszikus képzettségű, gyönyörű szopránja kontrasztja volt Ágens karcos, mélyről jövő, gyakorlatilag minden női hangfekvést átölelő, ördögien változó tónusainak...”
Végső Zoltán: Ágens lajtorjája - Élet és Irodalom 2004. február 27.
“... valójában Ágens egy különös tehetségű drámai színésznő, aki nemcsak hanggal, hanem fantasztikus jelzésrendszerrel dolgozik. (...) Előttünk dalolja, zokogja, hörögve üvölti végig az életet habzsoló, a mindent magába markoló boldog nőstény, majd az egyre magányosabbá váló, megfáradt, a halállal viaskodó \örök nő\ fájdalmát. (..) Az, amit Ágens a színházról tud, amit és ahogyan a pódiumról közöl a közönségével, leginkább Zsótér Sándor színházához, kifejezésmódjához hasonlítható.(...) a hangja pedig: sokrétű, felkavaró, buján erotikus.”
Deák Attila in terasz.hu, 2003. október
Ágens a Budapesti Őszi Fesztiválon
“Ágens költészeteként is felfogható égövi hangutazásai a hazai kortárs zenei műfajok egy igen izgalmas megnyilvánulása. Dalaiban, hangkölteményeiben a modern ember önmagával vívott értelmi, érzelmi és szellemi harca, útkeresése fedezhető fel. Torokból, gyomorból, garatból egész lényéből törnek elő a hangok. Mágikus dalok, melyek a túlvilág lényeit idézik meg: ártó és jóságos szellemeket, holt lelkeket, eleven isteneket. Általa, tudatunk fogalmi-racionális védőpajzsa mögött az eredendő Szépségre, a Harmóniára, a világrendre bukkanunk.”
A Periferic Records ajánlója
Ének: Ágens, Kiss Viktória
Viola da gamba: Stollár Xénia
Brácsa: Jávorka Ádám
Ütők: Panyik Lajos
Ruha: Béres Móni
Hang: Boudny Ferenc
Fény: Totó
Smink: Borsányi László – Bozsó
Haj: Kiss Viktória
