“Még nem vagyok öreg, de már nem vagyok fiatal sem. Hát megosztom, amim van! Gyere, vedd el, amit neked szánt a sors és használd!” –LM. Ladjánszki
Márta először 2002-ben kapott meghívást a Trafótól, hogy a MY KEXY ANGEL című est keretében – mintegy összefoglalásképpen – mutassa be addig készült munkáit, melyek főleg szólócentrikusak voltak. Az est sikerén felbuzdulva, egy év múlva újabb előadás következett T-ESTEM címmel, amelynek vezérelve szintén szólók bemutatása volt, csakhogy erre az alkalomra Ladjánszki Márta két koreográfust, Berger Gyulát és Joe Alegadót, valamint a táncos múlttal rendelkező színházrendező Hudi Lászlót kérte fel, hogy gondolkozzanak benne, és készítsenek egy-egy szólót számára. Mivel nagyon különböző gondolkodású alkotókat talált meg a feladattal, igen különböző darabok születtek a jó fél éves munka alatt. Ebből két darab, a Baubo és a Menyasszony továbbélt, sőt a Menyasszony – mivel az alkotók szerettek volna teljesebben is foglalkozni az addig csak felvetett témákkal –egészestés előadássá bővült, mely szintén a Trafóban került bemutatásra.
Ennek a folyamatnak a következő állomása a Ladies First!, de ez alkalommmal egy olyan szólóest kerül bemutatásra, ahol Ladjánszki Márta gondolkozik mások testében, saját mozgását és belső világát osztva meg az arra alkalmasokkal. Másnak átadni tudásunkat talán még nehezebb, mint önmagunk számára alkotni, hiszen jó esetben önmagával nem kerülhet konfliktusba az ember, hiszen legbelül tudja, mi mozgatja, mi felé tart. Ladjánszki Márta legújabb munkájához a magyar kortárs tánc négy fiatal, tehetséges táncosnőjét (Blaskó Borbála, Hód Adrienn, Jarovinszkij Vera, Kántor Kata) hívta meg, hogy most az ő testüket és lelküket mozdítsa meg koreográfiájában és helyezze mindenek felé szépségüket.
“Szavak! Kapaszkodónak sem jók már. Amint látom a képernyőn megjelenni őket, már elveszítik erejüket és egybeolvadnak a reménytelenséggel. De te ne add fel! Csak legyél és szemlélj, tanulj és láss meg mindent, ami hozzád szól! Válassz, ne egyet csak, hanem néhányat, akik képesek lesznek önmagukba is mélyre nyúlva megmutatni valóságodat, mintha mindig is ott járnál a hátuk mögött, és kisugárzásod nem tompulna akkor sem, ha a fény nem téged ér el! Oszd meg a magod és hagyd, hogy más is gyarapodhasson belőle! Erre vállalkozom! Adok magamból, először azoknak, akik kiválasztottak számomra. Közös munkánk terméseként pedig rajtuk keresztül láttathatom magamat – ha tehetségem elég hozzá és társaim kitartása és hite kifogyhatatlan. Választok – négy számomra érdekes, értékes világot, hogy kapjanak belőlem, és adják tovább híremet.
Kicsi egóm, nyugodj te most csak békében!” – LM
\miért szólít meg a színek világa?
harsányan, a mozgásban visszafojtva...
miért jut eszembe mindig a négy
évszak - sarokba szorítva?
ki vagyok én, aki a köz-ből
lépek be hozzátok?
és honnan érkeztek ti,
akik magatokban maradtok
és olykor szemembe néztek?\
Koreográfus: Ladjánszki Márta
Táncolja: Blaskó Borbála, Hód Adrienn, Jarovinszkij Vera, Kántor Kata
Fény és tér: Szirtes Attila
Zeneszerző: Jávorka Ádám és Hammer Zsolt
Kosztüm: Pillangó
Haj: Betti & Ákos
Fotó: Sipos Dániel
Segítők: Csorba Kriszta, Deák Balázs, Lajti Baláz
