3000 Ft
ALTERNATÍVÁK – SZÍNHÁZI BÉRLET érvényes a 11-i előadásra
Bérletinfo: http://trafo.hu/alternativak
Német nyelven, magyar felirattal!
Okt 9-én Elek Judit Tutajosok és Erdély Miklós Verzió című filmjét vetítjük a Kinoban kísérőrendezvényként. Részletek >>
10-én hétfőn 18.30-kor Kövér György "Cselekményesítés a tiszaeszlári dráma-változatokban" címmel tart különórát. A részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!
Az első előadás után a rendezővel és a társulat tagjaival Schilling Árpád beszélget!
A STAATSSCHAUSPIEL HANNOVER (D) bemutatja:
Eszter, a falusi keresztény kamaszlány 1882. április 1-én elindult a szatócsboltba festékért és nyoma veszett. Hogy, hogy nem, elterjedt a faluban és környékén, hogy a kislányt az eszlári zsidók gyilkolták meg, hogy a húsvéti pászkához vérét vegyék…
A tömeg agya elborul, a hatóságok riadót fújnak, az hír futótűzként terjed és az eset hatása elér a távoli 21. századig. A vád szerint a zsidó közösség feláldozta Esztert Pészah ünnepére. A per történelmet írt: egyszerre igazolta az antiszemitizmus létezését, mint strukturális problémát, illetve a vádlottak felmentése a józanész diadalát. Solymosi Eszter történetének ma is léteznek olyan értelmezései, melyek ijesztő aktualitást nyújtanak a darabnak. A legendát, miszerint a zsidók rituális áldozatot mutatnak be gyerekeken, továbbra is élve tartják antiszemita csoportok, akik ma is megemlékeznek Eszter halálának évfordulójáról..
Krúdy Gyula kortörténeti dokumentumregényének adaptációjában Mundruczó Kornél előadása a mechanizmust vizsgálja – azt a folyamatot, ahogy a hiedelemből szinte valóság lesz. Szadizmus, összetűzés, agresszió, önostorozás lidérces filmszerű képek sorozataként hangulatvilágításban.
„Ködös, esős alkonyat. Az esőztető berendezés folyamatosan áztatja a klausztrofóbikusan szűk falu mindig sáros talaját, melyet Ágh Márton varázsolt a Cumberlandische Bühne színpadára. A legapróbb részletekig élethű díszlet: az alacsony parasztház ablakában macska ül, a disznóól tetején kakas kukorékol. (…) A sápadt holdfényben fekete nőalakok suhannak, imájukba merült szakállas zsidók fekete kalapban és összekötött lábakkal tipegnek körbe-körbe. Ebben a környezetben kísért Eszter démonikus szelleme, aki csak egyetlen ember számára látható: Moritz a lázadó zsidó, aki elárulta vallását és saját apját. Mundruczó elénekelteti a két fiatallal a Happy together című dalt és mi mindezt kiteregetett lepedőkön látjuk, ahová a ház belső történéseit vetítik ki. (…) Ez ugyanis nem a klasszikus színházjátszás helye. A rendező még a dialógusokat is ellehetetleníti azzal, hogy mikor két ember között párbeszéd zajlana, mások suttognak, motyognak színpadon. Csak a végszavak jutnak el hozzánk, melyek azonban ezáltal sokkal súlyosabbá válnak.” (www.neuepresse.de)
„Eszter Solymosi szelleme az előadás során végig kísért. Ő az egyetlen, aki fehér ruhát visel, talán azért, mert ebben a történetben csak a halál ártatlan.” (www.langeleine.de)
Rendező: MUNDRUCZÓ Kornél
Szövegkönyv: PETRÁNYI Viktória, ZABEZSINSZKIJ Éva
Díszlet és Jelmez: ÁGH Márton
Dramaturg: Judith GERSTENBERG, PETRÁNYI Viktoria
Fordító: KALÁSZ Orsolya
Szakértő: DARVAS Rabbi, Kantor Immanuel ZUCKER
Zene: Ascher GOLDSCHMIDT
Szereplők: Johanna BANTZER, Carolin EICHHORST, Susana FERNANDES GENEBRA, Florian HERTWECK, Janko KAHLE, Sebastian KAUFMANE, MEZEI Kinga, Andreas SCHLAGER, Aljoscha STADELMANN, Martin VISCHER
Okt 9-én Elek Judit Tutajosok és Erdély Miklós Verzió című filmjét vetítjük a Kinoban kísérőrendezvényként. Részletek >>
10-én hétfőn 18.30-kor Kövér György "Cselekményesítés a tiszaeszlári dráma-változatokban" címmel tart különórát. A részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!
Az első előadás után a rendezővel és a társulat tagjaival Schilling Árpád beszélget!
A STAATSSCHAUSPIEL HANNOVER (D) bemutatja:
Eszter, a falusi keresztény kamaszlány 1882. április 1-én elindult a szatócsboltba festékért és nyoma veszett. Hogy, hogy nem, elterjedt a faluban és környékén, hogy a kislányt az eszlári zsidók gyilkolták meg, hogy a húsvéti pászkához vérét vegyék…
A tömeg agya elborul, a hatóságok riadót fújnak, az hír futótűzként terjed és az eset hatása elér a távoli 21. századig. A vád szerint a zsidó közösség feláldozta Esztert Pészah ünnepére. A per történelmet írt: egyszerre igazolta az antiszemitizmus létezését, mint strukturális problémát, illetve a vádlottak felmentése a józanész diadalát. Solymosi Eszter történetének ma is léteznek olyan értelmezései, melyek ijesztő aktualitást nyújtanak a darabnak. A legendát, miszerint a zsidók rituális áldozatot mutatnak be gyerekeken, továbbra is élve tartják antiszemita csoportok, akik ma is megemlékeznek Eszter halálának évfordulójáról..
Krúdy Gyula kortörténeti dokumentumregényének adaptációjában Mundruczó Kornél előadása a mechanizmust vizsgálja – azt a folyamatot, ahogy a hiedelemből szinte valóság lesz. Szadizmus, összetűzés, agresszió, önostorozás lidérces filmszerű képek sorozataként hangulatvilágításban.
„Ködös, esős alkonyat. Az esőztető berendezés folyamatosan áztatja a klausztrofóbikusan szűk falu mindig sáros talaját, melyet Ágh Márton varázsolt a Cumberlandische Bühne színpadára. A legapróbb részletekig élethű díszlet: az alacsony parasztház ablakában macska ül, a disznóól tetején kakas kukorékol. (…) A sápadt holdfényben fekete nőalakok suhannak, imájukba merült szakállas zsidók fekete kalapban és összekötött lábakkal tipegnek körbe-körbe. Ebben a környezetben kísért Eszter démonikus szelleme, aki csak egyetlen ember számára látható: Moritz a lázadó zsidó, aki elárulta vallását és saját apját. Mundruczó elénekelteti a két fiatallal a Happy together című dalt és mi mindezt kiteregetett lepedőkön látjuk, ahová a ház belső történéseit vetítik ki. (…) Ez ugyanis nem a klasszikus színházjátszás helye. A rendező még a dialógusokat is ellehetetleníti azzal, hogy mikor két ember között párbeszéd zajlana, mások suttognak, motyognak színpadon. Csak a végszavak jutnak el hozzánk, melyek azonban ezáltal sokkal súlyosabbá válnak.” (www.neuepresse.de)
„Eszter Solymosi szelleme az előadás során végig kísért. Ő az egyetlen, aki fehér ruhát visel, talán azért, mert ebben a történetben csak a halál ártatlan.” (www.langeleine.de)
Rendező: MUNDRUCZÓ Kornél
Szövegkönyv: PETRÁNYI Viktória, ZABEZSINSZKIJ Éva
Díszlet és Jelmez: ÁGH Márton
Dramaturg: Judith GERSTENBERG, PETRÁNYI Viktoria
Fordító: KALÁSZ Orsolya
Szakértő: DARVAS Rabbi, Kantor Immanuel ZUCKER
Zene: Ascher GOLDSCHMIDT
Szereplők: Johanna BANTZER, Carolin EICHHORST, Susana FERNANDES GENEBRA, Florian HERTWECK, Janko KAHLE, Sebastian KAUFMANE, MEZEI Kinga, Andreas SCHLAGER, Aljoscha STADELMANN, Martin VISCHER
