A belépés ingyenes!
Mennyiben aktuális, korszerű, érvényes mindaz, amit Marx Tőkéjében olvashatunk?
Amelie Lanier előadása és az előadást követő vita során választ kapunk a kérdésre.
„…az úgy nevezett szabad világ nem változott meg, csak az öltözete. A túlzsúfoltság és a szegénység ugyanaz maradt Manchester negyedeiben, az ezer és ezer egészségtelen hajlék alig különbözik a Dean Street-i parányi menedékektől…
a rendszer ellen emelt vádja és ennek jósló súlya érvényes,
azok a képek, amelyek a gazdaság motorszerű központjairól, a chicagói iskola professzorai által irányított egypólusú világról érkeznek, a szegénység hihetetlen elterjedését mutatják,
drogokat és terjedő járványokat,
fiatalok tömeges munkanélküliségét,
erőszakot,
gyilkosságokat rendőrkéztől,
gyújtogatásokat,
vak elnyomást,
fosztogatásokat,
a nyomorultak és kisemmizettek ellenállását az őket fölőrlő gépezet ellen …“
(Juan Goytisolo, La saga de los Marx, 1993)
Marx nagyon gyakran úgy ismert mint egy állami rendszer, az államtulajdon hirdetője. Ez helytelen, hiszen Marx egyáltalán nem akart alternatív államot, államtulajdont létesíteni. Marx analizálta, elemezte a tőkés rendszert. Meg akarta mutatni, hogy ez a rendszer az ember szükségletei ellen működik. A „Gegenstandpunkt“ német kiadó körül szerveződő csoport célja egy olyan marxista elmélet elterjesztése, amely a Tőke című művén alapul, a következő tételekkel:
I. A csereértékért, és ennek következtében az értékért folyó termelés kizárja az ellenértékkel nem rendelkező embereket a fogyasztásból. Magyarán: akinek nincs jövedelme, nincs pénze, nem tud venni semmit – ilyen embernek a nyomor a sorsa.
II. Ebből világosan következik, hogy az egész termelésnek az értékesítés a célja. Tehát: amit nem lehet eladni, azt nem is gyártják, sőt inkább megsemmisítik. Ezért is létezik gazdasági válság: A szükséglet maga nem számít, csak a fizetőképesség. Ezt egy ideig a hitelrendszerrel bővítették, de már ennek a határai is mutatkoznak.
A májusi ingyenes előadás és vita, a fenti tételek mentén felvetődő kérdéseket, problémákat vizsgálja.
Amelie Lanier 1961-ben született Bécsben. Matematikai, filozófiai és történelmi tanulmányait a doktorátus megszerzésével 1988-ban fejezte be. Elsősorban Kelet-Európa és a Balkán történelmével, gazdasági jelenségeivel foglalkozik. Számos cikkben elemzi az ott végbement változásokat és a rendszerváltást követő válságfolyamatokat. Nietzschéről, a reformkori magyar hitelviszonyokról és a Sina bankházról jelent meg kötete.
Előadó: Amelie LANIER
