1500 Ft / diák: 1200 Ft (Trafó bérlet érvényes!)
Március 4-én, szerdán az előadás után Lőrinc Katalin táncos, táncszakíró beszélget az alkotókkal! Mindenkit szeretettel várunk!
A huszadik születésnapját ünneplő Közép-Európa Táncszínház első bemutatóját tartja a 10 éves Trafóban. A vendégjáték különlegessége, hogy a két meghívott fiatal koreográfus ugyanarra a hat táncosra komponál egy-egy művet. A tavaly Lábán díjat nyert Pataky Klári nevét és darabjait jól ismeri a táncra kíváncsi közönség; Virág Melinda izgalmas, figyelmet keltő duója után pedig most első alkalommal készít előadást egy társulat számára.
Pataky Klári: Valami történ(e)t
A káosz a megfejtésre váró rend.
A káosz a megfejtésre váró rend?
Valami biztosan történt velem valamikor…
A történet szereplői megszállottan keresik azt a fordulópontot, amikor valaminek történnie kellett. De minek?
Van-e egyáltalán ilyen fordulópont?
…és aki hátranéz, sóbálvánnyá válik?
„Pataky Kláriban lehet bízni, nem tartozik az előadásgyárosok közé – az utóbbi években átlagosan évi egy-két bemutatóval állt elő –, mindig kiérlelt és rafinált produkciók születnek a keze alatt. Igen széles skálán mozgó, könnyed, játékos alkotó, bátran váltogatja a stílusokat az ironikus, szellemes Katona történetétől a retrómániás, érzelmi karambolokat felvonultató Hull az elsárgult… című darabon át egészen a minimalista szépségű Boleróig. Vannak egyműves, megszállott koreográfusok, akik minden darabjuknál ugyanannak a lenyűgöző monstrumnak a részeit csiszolgatják, míg mások minden próbafolyamatnál tiszta lappal, kíváncsian és nyitottan ugranak fejest az ismeretlenbe. Pataky Klári egyértelműen az utóbbiak közé tartozik.” (Tóth Ágnes Veronika: A királynőt megölni..., www.revizoronline.hu)
„Fegyelem, intellektuális kalandozás, barokkos női rafináltság – és irónia. Pataky Klára csak igényes, gondosan kivitelezett munkát enged ki a kezei közül. Pontosabban: mutat fel. Csodáljuk a szerkezetét, a jól elhelyezett tónusváltásokat, az ötletes lépéskombinációkat, és nem utolsó sorban a táncosokat.” (Szoboszlai Annamária: Intellektualitás barokk-köntösben, parókában – Pataky Klára “kvázi-portré”, Ellenfény)
Koreográfus: Pataky Klári
Jelmez: Szeibert Katalin
Fényterv: Szirtes Attila
Virág Melinda: Szájbanforgó
Száj éhes szájat etet. Szájsikoly. Átáramló lehelet.
Tátog. Artikulálatlan. rebeg /karattyol/ valamit. Érthetetlent.
Rebeg. Imát. Könyörgést.
Hús után kap.
Ízleli, elnyeli. Megismeri.
A Szájbanforgó tiszta tánc: a táncoló test erős fizikai áthatottsága által erős energia közvetítésre képes. A Szájbanforgó nem tiszta tánc: egységessége megtörik, szimbólumokkal dolgozó képekre, jelenség színházra vált. A darab a száj pszichológiai vonatkozásait, köznapi funkcióit, szexuális és vallásos, rítusos világát játssza, fűzi, keresztezi.
„A hallás, látás, szaglás, tapintás után szájon át megismerni annyit jelent, teljes közvetlenséggel beengedni. (…) Leltárba vettem mindent, ami szájon ki- és bejárt.” (Virág Melinda)
Virág Melinda az tavalyi táncévad felfedezettje. Altera Pars – A Másik érintett fél című első műve, szelíden gunyoros, friss koreográfiája nemcsak kiváló táncosi képességeiről, intenzív színpadi jelenlétéről, hanem izgalmas alkotói gondolatokról is tanúbizonyságot tett.
2002-ben kezdett tánccal foglalkozni a Budapest Táncművészeti Szakközépiskolában, majd 2005-2006-ban a MU Terminál Ösztöndíj Program nagy energiával rajtoló első évfolyamában tanult, ezt követően az újjászerveződő Közép-Európa Táncszínház hívta meg tagjai közé. Táncosként Duda Éva Arénájának párja karjaiba zuhanó szerelemeseként, és a „T.E.S.T. második epizódja eksztatikusan görcsös, egyszerre drámai és érzéki hátkoreográfiájának médiumaként” emlékezetes. 2006 óta rendszeresen dolgozik neves hazai koreográfusokkal – Goda Gáborral és Gergye Krisztiánnal – előadóként és alkotótársként egyaránt.
„Virág Melinda előadóművészi érzékenysége által kiemelkedő táncosa a kortárs magyar táncszínházi szakmának. Hangsúlyos, erős színpadi jelenléte mélységről és szakmai komolyságról tanúskodik. Eddigi munkái nyersen fizikai, ugyanakkor filozofikus megközelítései az élet alapvető kérdéseinek. Kezdő alkotóként a végletes, egyszerre szinte tragikus és nyersen komikus látásmód jellemzi. Az ellentétekből, kontrasztokból kiinduló, a kitörő-elfojtódó nevetés között egyensúlyozó groteszk. Személyes és karakteres mozgásvilágának tudatos és folyamatos kibontása egy új, összehasonlíthatatlan, egyéni stílus megszületése felé mutat.” (Goda Gábor, Artus)
Koreográfus: Virág Melinda
Konzultáns: Téri Gáspár
Zene: Sőrés Zsolt, Nagy Ágoston
Fényterv: Szirtes Attila
Fotó: Téri Gáspár
Mindkét előadást táncolja:
Asztalos Dóra, Hargitai Mariann, Katonka Zoltán, Kiss Róbert, Major László, Palcsó Nóra
Szögi Csaba, a KET alapító-művészeti vezetője két kritériumot tart szem előtt, mikor meghívja a társulathoz az alkotókat: újszerűség és minőség. Olyan alkotókban gondolkodik, akik nem klasszikus értelemben vett tiszta tánccal foglalkoznak, hanem munkájuk valamiféleképpen a színház felé mutat.
A KET 1988-ban, a Népszínház Táncegyüttes jogutódjaként olyan koreográfiai-táncszínházi laboratóriumként, alkotói műhelyként indult, ahol a meghívott koreográfusok a néptánc gyökereiből induló korszerű táncszínházi formák kidolgozásával kísérleteznek. Fennállásának 20 éve alatt a KET megőrizte nyitottságát és sokszínűségét: összesen 36 alkotónak adott otthont. A korszakonként változó alkotók másképp határozták meg az együttes arculatát: Énekes István irányítása alatt a folklór volt a kiinduló pont, Köllő Miklós idejében a színház felé tolódott a hangsúly, Horváth Csaba pedig a folklórból indulva teremtett meg egy egészen más jellegű kortárs színházi formát. 2006-ban generációs váltás zajlott le az együttesnél: egyrészt harminc körüli koreográfusok kaptak meghívást: Gergye Krisztián, Duda Éva, Hámor József és Réti Anna; másrészt a társulat frissen végzett fiatal táncosokkal, elsősorban a MU Terminál tagjaival bővült.
Támogatók:
Új Előadóművészeti Alapítvány
