Mundruczó Kornél / Térey János

FIGYELEM! október 25-én nincs előadás!

Három műfaj legtehetségesebb alkotói találkoznak ebben a produkcióban. Mundruczó Kornélt a kortárs magyar film egyik legkülönösebb alakjának tartják, Térey János a mai magyar költészet egyik kiemelkedő alkotója, a Schilling Árpád nevével fémjelzett, kiváló színészekből álló Krétakör pedig a kortárs színjátszás egyik legizgalmasabb csapata.

A Mundruczó Kornél rendezésében színre kerülő dráma igazi korrajz. Térey János A Nibelung-lakópark c. verses drámája összefoglalás, olyan átfogó és rétegzett mű, mely a wagneri hagyományt felelevenítve, egy mítosz kereteiben ad hírt a máról, a mai Magyarországról. Térey János szellemes verses szövege archaikussá teszi a legprofánabb mondatokat, mítosszá alakít minden abszurd és evilági jelenetet. Ez a különös kettősség, a modern valóság és a mítosz, a mai nyelv és a szigorú versforma, Wagner és a terrorizmus kettősségei teszik ezt a darabot egyedülálló darabjává a mai magyar drámairodalomnak.

Már a műfaji megjelölése is árulkodó, A Nibelung-lakópark ugyanis: katasztrófajáték. A világ, melyet egy lakópark jelképez, bajban van. A társadalom, mely két tőkés család sarjaiból, ügyvédekből, modellnőkből, rendőrökből, tűzoltókból és rádiósokból áll – az összeomlás szélén. Siegfried és társa eltávolították Hagent, az uralkodó család legkisebb gyermekét a vezetői székből, a walkür Brünhilde és nibelung barátnője leszbikus kapcsolatukkal űznek gúnyt a mítosz férfiaiból.
Hagen, aki félisten csak az istenek között, bosszút esküszik a hatalomra jutottak ellen, akik nélkülözni merték őt birodalmuk vezetésében. Hagen terve ördögi, és mint minden ördögi terv: tökéletes. Szellemes terrortámadásokkal tartja félelemben az elkényelmesedett polgárokat, sakkban tartja Siegfriedet, Brünhildét és minden jól boldoguló és megelégedett rokonát. Hagen és sötét cinkostársai úgy döntenek, hogy a világ megérett a pusztulásra. Titáni küzdelmükben azonban nem csak a világ, de ők maguk is bukásra vannak ítélve.

A katasztrófajáték színtere a Budavár oldalában fekvő, használaton kívüli Sziklakórház. A nézők így eleve kiszakítva a megszokott színházi közegből, úgy érkeznek az előadásra, mintha légiriadó alkalmával, vagy katasztrófa esetén elbújni kényszerülnének a föld alatti termekben, egy régi kórház falai között, ahol morfiumos ládák és ősi röntgengépek mellett, boltíves termekben követhetik nyomon, hogy mi is zajlik az „isteni“ lakók föld alatti búvóhelyén, illetve a föld felszínén, ahol egyre mélyül a fenyegetettség és a káosz.

Mundruczó Kornél 1998-ban színészként végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol ugyanebben az évben felvételt nyert a filmrendezői szakra. Egyetemi évei alatt több filmet készített, melyek számos elismerésben részesültek Magyarországon és külföldön egyaránt. Kisfilmjeit többek között Oberhausenben, Krakkóban, Ludwigsburgban, Imola-ban és Szentpéterváron tüntették ki díjakkal, Szép napok című alkotása 2002-ban Locarnoban elnyerte az Ezüst Leopárdot, majd Brüsszelben, Szófiában és Angers-ben nyert díjakat. 2003-ban A 78-as Szent Johannája című operafilmjét meghívták a cannes-i Rendezők Kéthete műsorába. Rendezői diplomafilmje, a Kis Apokrif No. 2 a Cinéfondation történetében az első magyar résztvevő. Színházi rendezőként a 2003-as Budapesti Őszi Fesztiválon debütált Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának színpadra állításával.

A Krétakör Színház, amely 1995-ben alakult Schilling Árpád vezetésével, eleinte egyes produkciókra szerveződött alkalmi csapat volt, s a 2000/2001 évadra lett állandó társulattal és folyamatosan bővülő repertoárral rendelkező együttes. Bár Budapesten dolgoznak, nem található a fővárosban olyan épület, amelynek a bejárata fölé az volna írva: „Krétakör Színház”. A társulat ott működik, ahol éppen játszik. A Krétakör valójában tehát az a 38 ember – 13 színész, a társulathoz kapcsolódó tervezők, műszaki és egyéb munkatársak –, akik az előadásokat létrehozzák. Fennállása alatt a Krétakör előadásai és társulatának tagjai több tucatnyi hazai és külföldi díjat és kitüntetést kaptak, melyek közül a legrangosabb elismerés talán, hogy a 2004-es Pécsi Országos Színházi Találkozón a szakma és a közönség egyaránt a Siráj című előadásunkat tartotta a legjobbnak. Az elmúlt években a Krétakör a magyar színházművészet egyik legismertebb képviselője lett Európa-szerte, sőt a legutóbbi időben már a tengerentúlon is. 2003/2004-es évadban hét ország 19 városában vendégszerepeltünk.

Rendező: Mundruczó Kornél
Díszlet: Menczel Róbert
Zene: Tallér Zsófia
Dramaturg: Petrányi Viktória
Produkciós vezető: László Flóra
Rendezőasszisztens: Tüű Zsófia
Fény: Nagy András

Szereposztás:
SIEGFRIED: Nagy Zsolt
GUNTHER: Gyabronka József
BRÜNHILDE: Péterfy Borbála
GUTRUNE: Sárosdi Lilla
HAGEN: Rába Roland
GERDA: Láng Annamária
ALBERICH / DANKWART: Somody Kálmán m.v.
TRUCHS / FAFNER / KONFERANSZIÉ: Bánki Gergely
FREI/FÉNYKÉPÉSZ/HOMELESS/BÁRÉNEKES: Csákányi Eszter
HEIMDALL / VOLKER: Scherer Péter
VOGLINDE / FLOSSHILDE: Tóth Orsi m.v.
HOMELESS / GIESLER / PAPARAZZO / WULF: Katona László
GERENOT / FASOLT / VOLFART / GELFART: Terhes Sándor

Térey János a mű megírása idején a Független Magyar Művészeti Alapítvány támogatásában részesült.

HA