2000 Ft
kedvezményes jegy: 1000 Ft
Trafó bérlet érvényes
Kezdési időpontok:
május 15. 18.00, 18:30, 19:00
május 16. 18.00, 18:30, 19:00
Sétaelőadás, amely során a nézők Budapest belvárosát járják be. A várost, akár a jelen mauzóleumát. Nap mint nap elsétálunk volt életünk szociális terei mellett, a múltbéli élet mellett, az üres padok mellett, ahol egykor fontos döntéseket hoztunk.
Csak a fejünkben van tömeg és hangzavar. Mi lesz a covid után? Az egyéves csend akkor is ott marad. Az üresség a részünkké válik. Vajon a mostani időszak előtt meg tudtunk birkózni a veszteségeinkkel? Az apokaliptikus jelenünknek szeretnénk emléket állítani az előadással.
A nézők 8 fős csoportokban, biztonságos távolságban vesznek részt ezen a sétán. Minden néző egy általunk biztosított készüléken és saját fülhallgatóján keresztül hallgatja a műsort. Az előre meghatározott útvonalon egy fiktív rádióadás műsorvezetője vezeti végig őket. Útközben találkoznak majd hagyományos színházi és beépített, dokumentarista jelenetekkel, performanszokkal és általuk elvégzendő feladatokkal egyaránt. Az előadás reflektál mindazokra a jelenségekre és érzésekre, amelyek a járvány és a karantén miatt életünk részeivé váltak. Szól a hiányról, szól a folytathatatlanságról, szól a talajvesztésről.
Gardenö Klaudia rendező és Komán Attila dramaturg pályakezdő fiatal színházi alkotókként megalapították az East End nevű alkotócsapatot. A csapat formális megalapítása előtt az alkotók már több előadást létrehoztak közösen. Mindkét alkotó határon túli, viszont amióta megkezdték tanulmányaikat az SZFE-n, Budapesten élnek és dolgoznak. Ezért szűkebb és tágabb, európai kontextusban is az identitáskérdések foglalkoztatják őket. Ez a fajta keresés, kísérletezés a művészeti esztétikájukra is igaz, legyen szó klasszikus színházi előadásról vagy formailag újszerű alkotásról. Összefoglalva: saját maguk és a színház határait, rejtett tereit kutatják. Kíváncsiságból. És persze párbeszéd kezdeményezése céljából.
Találkozóhely: Jászai Mari tér, V. kerület, Falk Miksa utca eleje, a Columbo szobornál
Hozz magaddal: egy cédulára írt mondatot, amitől megszabadulnál az elmúlt időszakból, 2 buszjegyet vagy bérletet, jack dugós fülhallgatót (amennyiben nincs ilyen kéznél, a társulatnál lehet majd vásárolni), kényelmes cipőt, rossz idő esetén: esernyőt/esőkabátot
Dress code: fekete ruha
Narrátor: Hevesi László
Hangmérnök: Kovács-Vajda Bence
Látvány: Erős Hanna, Néder Janka, Fülöpp Réka
Technika: Kováts Gergő
Zenei közreműködő: Budapest Sound Collective
Produkciós asszisztens: Siflis Anna
Plakátkép: Málnási Bence
Rendezőasszisztens: Simonyi BalázsRendező: Gardenö Klaudia
"... az élmény hullámzó, az idővonal szakaszainak arányain még érdemes igazítani, a szöveg stílusa és szerkezete meglehetősen csapongó, az alkotói szándék sem mindig tiszta, hogy közönségként együtt legyünk, vagy külön-külön, hogy az előadás a személyesség vagy inkább az általánosság felé mozduljon-e el. Mégis a színházcsinálás ritka szimpatikus formájával és alakulatával van dolgunk, mert azt végig érezni, hogy ezek a fiatalok - az SZFE és a freeSZFE (ami egykor egy volt, ma már kettő) fel-felbukkanó hallgatóit is beleértve - keresik, igazán lelkesen, tenni vágyóan keresik a kapcsolódás, a finoman bevonás lehetőségét."
"Bár a séta a város viszonylag sík terepén történik, az előadás maga igazi érzelmi-gondolati hullámvasút. Gyors egymásutánban váltják egymást patetikus magasságok és pokoli mélységek, és persze csupa-csupa váratlan, kizökkenésre, „csakazértis”-re okoz adó performansz."
"Az Idővonal című sétaszínházi előadás frappáns művészi válasz a Covid-járványra és a mostani helyzetre. Elmélyülésre, nyitottságra inspirál, hiteles pillanatokat teremt."
"Az igazi truváj (vagy nevezzem átverésnek?) az, hogy legkésőbb a túra legvégére belátom, hogy tarthatatlan ez a hozzáállás: addigra olyan minőségű és mennyiségű, érzéki természetű inger ért, hogy nem úszhatom meg a magamba mélyedést, akármennyire is nem akarok már olyan mondatokkal találkozni, amelyekben szerepel a járvány, vírus, pandémia, oltás meg ezek tetszőleges kombinációi."
"Igazi road movie. Nézünk és látunk helyeket, helyzeteket, embereket, önmagunkat. Nem a pók szenvtelenségével kémlelünk körbe, hogy kiszívhassuk a látnivalókból napi intellektuális betevőnket, és nem is a kukkoló kéjes együttérzésével vagy borzongató szánakozásával. Egyszerre vagyunk katasztrófaturisták és katasztrófák, mi vagyunk a számok és mi vagyunk a számvetők is."
"Nem a városról, mint történeti jelenségről szeretnénk beszélni, hanem a városban élő emberek hangulatáról. Persze, ehhez sokat hozzáadnak a helyszínek, és ezért nem véletlen, hogy hová milyen jelenetek kerülnek. Ezek az elmúlt év lenyomatát adják, de a nyomasztást el akartuk kerülni."
Támogatók: Szimpla Kert, LUMEN, Erzsébetváros Önkormányzata, K28 Galéria, Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.
Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. |
"A pandémia okozta közös létélmény az egyik kulcsa az előadásnak, ami egyszerre mozgatja meg a nézőket egyéni és közösségi szinten is. És itt a közösségit nem egy tág értelemben használom, hiszen akik elmegyünk az Idővonal előadásra, egy csoport leszünk, közelről látjuk egymást, együtt haladunk és éljük át az előadást. Ez a leírás igaz lehet egy sima nem-közösségi vagy nem-részvételi előadásra is, viszont itt megtörténik a többi néző-résztvevő jelenlétének a tudatosítása. Nem teszünk úgy, mintha láthatatlanok lennének a többiek."