Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes nőknek, epilepsziásoknak, valamint pace-makerrel rendelkezőknek nem javasoljuk.
Letaglózó erejű, úttörő popzene, soul és kísérleti elektronika: Jenny Hval és Yves Tumor a 12. Electrify-on. Két lenyűgöző egyéniség, akik félelmeiket és vágyaikat személyes hangvételű, rendkívül érzékeny dalokban fejezik ki.
A norvég Jenny Hval-t zsigeri, különböző művészeti formákon átívelő munkássága mára a popzene legbátrabbjainak nemzetközileg is elismert előadói közé emelte. Legyen szó regényeiről, vizuális munkáiról, előadásairól vagy épp zenéiről, művei többnyire összetettségük ellenére is könnyen megfoghatóak, miközben a legkülönbözőbb tabuk eltörlésének finom feszültsége mindig bennük lappang. Hatodik nagylemeze, a neves brooklyni Sacred Bones kiadónál 2016 szeptemberében megjelent Blood Bitch egy vámpíros konceptalbum álcája alatt a menstruáció és a nőiség témáit járja körbe, mítoszok és személyes vallomások segítségével. A sokszor szokalan struktúrát és dramaturgiát követő dalaiban – melyek ténylegesen a kortárs avantgárd pop csúcsteljesítményét jelentik –, elénk tárul a könyörtelen, megalkuvást és piaci trendeket nem ismerő őszintesége, ami felráz és ámulatba ejt.
Az Yves Tumor név mögött álló Sean L. Bowie a legfiatalabb amerikai művészgeneráció egyik sokszínű alakja, aki a kifejező, kísérletező soul, a harsány zaj és az atmoszférateremtő, érzékeny ambient halmazai környékén alkot. Először akkor nyílt ki előtte a világ, amikor húsz évesen megismerte Mykki Blancot, majd rajta keresztül más globális hatású kortársait. Ekkorra már basszusgitáron, gitáron, dobon és zongorán is játszott, produceri és dalszerzői tehetségére pedig újdonsült barátai is hamar felfigyeltek. Évekig turnézott Mykki Blancoval, aki később ki is adta a zenéjét, közös lemezt készített egyebek mellett Chino Amobival és James Ferraroval. Legújabb szóló albuma Serpent Music címmel 2016 szeptemberében jelent meg Bill Kouligas fontos kiadójánál, a PAN-nél ami a paranoia, a társadalmi feszültségek és a hiány problémáit dolgozza fel.
Az Alley Catss Janky Máté 2011-től datálható projektje, amely leginkább impressziókból, azok eklektikus értelmezéseiből és félreértelmezéseiből építkezik. Őszinte, erős érzelmeket kiváltó zenéjében gyakran használ hangkollázsokat és tánczenei elemeket, legutóbbi munkáiban gyakran jelennek meg absztrakt footwork töredékek és ritmikák, amiket túlzsúfolt talált hangokkal ötvöz. Tavaly a Midlife Music nevű belga kiadón jelentette meg "ℶ" című nagylemezét, amely széleskörű betekintést nyújt jelenlegi zenei érdeklődési területeibe.
Letaglózó erejű, úttörő popzene, soul és kísérleti elektronika: Jenny Hval és Yves Tumor a 12. Electrify-on. Két lenyűgöző egyéniség, akik félelmeiket és vágyaikat személyes hangvételű, rendkívül érzékeny dalokban fejezik ki.
A norvég Jenny Hval-t zsigeri, különböző művészeti formákon átívelő munkássága mára a popzene legbátrabbjainak nemzetközileg is elismert előadói közé emelte. Legyen szó regényeiről, vizuális munkáiról, előadásairól vagy épp zenéiről, művei többnyire összetettségük ellenére is könnyen megfoghatóak, miközben a legkülönbözőbb tabuk eltörlésének finom feszültsége mindig bennük lappang. Hatodik nagylemeze, a neves brooklyni Sacred Bones kiadónál 2016 szeptemberében megjelent Blood Bitch egy vámpíros konceptalbum álcája alatt a menstruáció és a nőiség témáit járja körbe, mítoszok és személyes vallomások segítségével. A sokszor szokalan struktúrát és dramaturgiát követő dalaiban – melyek ténylegesen a kortárs avantgárd pop csúcsteljesítményét jelentik –, elénk tárul a könyörtelen, megalkuvást és piaci trendeket nem ismerő őszintesége, ami felráz és ámulatba ejt.
Az Yves Tumor név mögött álló Sean L. Bowie a legfiatalabb amerikai művészgeneráció egyik sokszínű alakja, aki a kifejező, kísérletező soul, a harsány zaj és az atmoszférateremtő, érzékeny ambient halmazai környékén alkot. Először akkor nyílt ki előtte a világ, amikor húsz évesen megismerte Mykki Blancot, majd rajta keresztül más globális hatású kortársait. Ekkorra már basszusgitáron, gitáron, dobon és zongorán is játszott, produceri és dalszerzői tehetségére pedig újdonsült barátai is hamar felfigyeltek. Évekig turnézott Mykki Blancoval, aki később ki is adta a zenéjét, közös lemezt készített egyebek mellett Chino Amobival és James Ferraroval. Legújabb szóló albuma Serpent Music címmel 2016 szeptemberében jelent meg Bill Kouligas fontos kiadójánál, a PAN-nél ami a paranoia, a társadalmi feszültségek és a hiány problémáit dolgozza fel.
Az Alley Catss Janky Máté 2011-től datálható projektje, amely leginkább impressziókból, azok eklektikus értelmezéseiből és félreértelmezéseiből építkezik. Őszinte, erős érzelmeket kiváltó zenéjében gyakran használ hangkollázsokat és tánczenei elemeket, legutóbbi munkáiban gyakran jelennek meg absztrakt footwork töredékek és ritmikák, amiket túlzsúfolt talált hangokkal ötvöz. Tavaly a Midlife Music nevű belga kiadón jelentette meg "ℶ" című nagylemezét, amely széleskörű betekintést nyújt jelenlegi zenei érdeklődési területeibe.
