Zemlényi-Kovács Barnabás tárlatvezetése a Szellemcsont című kiállításon
2024. október 11-én (pénteken) 18:00 órától Zemlényi-Kovács Barnabás tart tárlatvezetést a Technologie und das Unheimliche (T+U): Szellemcsont című kiállításán.
Zemlényi-Kovács Barnabás teoretikus, kritikus, független kurátor, az amszterdami Vrije Universiteit Critical Studies in Art and Culture kutatói mesterképzésén, előtte pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet tanszékén végezte tanulmányait. A közelmúltban közreműködött Lődi Áron Metallurgia (1111, Irokéz Galéria), Bolla Szilvia Running Up That Hill (Glassyard Galéria), Fridvalszki Márk Uforia (Vintage Galéria) és Nemes Csaba Making Painting (acb Galéria) című kiállításaiban. Kritikái és esszéi többek között az Artmagazinban, az Artportalon, a Balkon, a Café Bábel és a Műértő folyóiratokban jelentek meg.
A program ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
* * *
Technologie und das Unheimliche (T+U): Szellemcsont
együttműködők:
Hynek Alt, Borsos Lőrinc, Aleksandr Delev, Erdély Miklós, Fridvalszki Márk, Győrffy László, Insane Temple (Stach Szumski & Nestor Peixoto Aballe), Július Koller (JKS), Komoróczky Tamás, Nemes Z. Márió, Trapp Dominika
Kurátorok: T+U (Fridvalszki Márk, Miklósvölgyi Zsolt, Nemes Z. Márió), Szalai Borbála
Látogatható: 2024/09/07 – 10/27
A Geisterknochen című kiállítás és a hozzá kapcsolódó Paleohauntology fanzine a Technologie und das Unheimliche (T+U) kollektíva immár tízéves alkotói és elméleti praxisába nyújt betekintést. Archeológia, geológia, filozófia és spekulatív futurizmusok összekapcsolása során a kollektíva egy olyan művészeti ásatásra invitálja a látogatókat, ahol régi-új alkotótársakkal együttműködve tárul fel a technokultúra kísérteties tudattalanja. Jacques Derrida hantológia koncepciójára – mely a kísértetek ontológiája alapján gondolja újra kortárs kondíciónkat – utalva a paleohantológia biológiai, geológiai és kulturális örökségünkkel való elszámolásra ösztökél. Ennek során prehumán múltunk és poszthumán jövőnk meteoritként robban jelenünkbe, akár a máig megmagyarázhatatlan Tunguska-esemény.
A kiállítás címe Hegel kritikai felvetésére utal, miszerint a szellem csontnak is tekinthető. Paleohantológiai szempontból ez a gondolat úgy értelmezhető, hogy az emberi létezés valójában egy nem-humanista anyagiság fantomszerű maradványának is felfogható. UFO ergo sum. Nemcsak állandó (meg)kísértések körforgásában élünk, hanem magunk is kísértetek vagyunk. Ez nemcsak a művészeti gyakorlat tematikáját határozza meg, hanem a művészet történetéhez való hozzáállást is. A kísértetek közössége kísértetidézések keretében örökíti tovább magát. A kiállítás tehát nemcsak elátkozott ásatásnak, hanem egy szeánsznak is tekinthető, aminek keretében a T+U múltjából felbukkanó fantomok összekeverednek a magyar és nemzetközi művészet ektoplazmájával.
