Nyitott Műterem #21 - Ladik Katalin
Nyitott Műterem #15 - Ladik Katalin
A Trafó Galéria online műteremlátogatás-sorozatában minden csütörtökön 21 órától kurátorok és szakírók kalauzolásával nyerhetünk betekintést egy-egy képzőművész műtermébe, és ismerhetjük meg legfrissebb műveiket és terveiket.
A sorozat további alkalmai: https://trafo.hu/openstudios
Május 6-án Ladik Katalin műtermébe látogatunk el Kürti Emese művészettörténész vezetésével.
A beszélgetést a Trafó Galéria Facebook-oldalán élőben lehet követni, az online műteremlátogatás végén pedig ugyanitt várjuk a kérdéseket.
Ladik Katalin (1942) a jugoszláviai és magyarországi neoavantgárdban egyaránt aktív, radikális női performer. Vizuális- és hangköltészete, performanszai és body art művei a test és a nyelv, a hang és a vizualitás intermediális újraértelmezésén alapulnak.
Költőként indult, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. A folyóirat szellemi környezete az avantgárd diszkurzív tereként katalizátor-szerepet töltött be a korszak irodalmi és művészeti progressziójában.
Verseinek a kezdetektől fogva lényegi aspektusa volt az énekelhetőség, a hatvanas évek végétől pedig már egyértelműen a fónikus költészet és a performansz vált a legfontosabb műfajává. Ladik Katalin volt az első női előadó Jugoszláviában, aki a saját testét mint autonóm, szöveggel és hanggal egyenrangú médiumot használta performanszai során.
A hetvenes évektől Ladik Katalin performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. Az időnként majdnem meztelen, máskor jelmezek, maszkok és kellékek mögé bújtatott test és az általa végrehajtott rituális cselekvéssorok, vagy a vokális performanszaihoz partitúraként használt kollázsok szabás-varrásra utaló elemei számos aspektusát kérdőjelezték meg a férfidominanciájú társadalom konstruálta hagyományos női szerepeknek. Ladik feminista megközelítése radikálisan új pozícióval gazdagította az avantgárd művészeti diskurzust nemcsak Jugoszláviában, hanem – rendszeres előadásai és az avantgárd művészet nem hivatalos hálózata révén – Magyarországon is.
Ladik Katalin részt vett a 2017-es kasseli és athéni documentán, egyéni kiállításai többek között a madridi Galeria Elba Benítez-ben, a ljubljanai Skuc Gallery-ben, a székesfehérvári Volksbank Galériában, az újvidéki Vajdasági Kortárs Művészetek Múzeumában, a zágrábi Centar za Kulturu i Informacije-ben, a budapest acb Galériában, a Labor Galériában és a Fiatal Művészek Klubjában kerültek megrendezésre.
Többek között a milánói FM Center for Contemporary Art, a londoni The Vinyl Factory Soho, az Austin Desmond Fine Arts és a Photographers’ Gallery, a zürichi Shedhalle, a berlini nGbK, a bécsi MUMOK, a New York-i Elizabeth Dee Gallery, a varsói Nemzeti Múzeum és a Zachęta Modern Művészeti Múzeum, a gráci Künstlerhaus - Halle für Kunst & Medien, az újvidéki Vajdasági Kortárs Művészetek Múzeuma, a belgrádi Muzej istorije Jugoslavije, a gdański Instytut Sztuki Wyspa, lódźi MS2 – Muzeum Sztuki, a roskildei Museet for Samtidskunst, a tallini Tallinna Kunstihoone, a zágrábi Gliptoteka HAZU, a barcelonai MACBA, a karlsruhei Badischer Kunstverein, a minneapolisi Midway Contemporary Art, az otterlói Kröller Müller Museum, a stuttgarti Württembergischer Kunstverein, a ljubljanai Moderna Galerija, a firenzei Palazzo Strozzi, az amszterdami Stedelijk Museum, a dunaújvárosi ICA-D Kortárs Művészeti Intézet, a Szentendrei Képtár, a budapesti Ludwig Múzeum, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ és az acb Galéria csoportos kiállításain találkozhatott műveivel a közönség.
Ladik Katalin felváltva él és alkot Újvidéken, Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén.
