2024. május 17-én (pénteken) 19:00 órától Mélyi József művészettörténész, műkritikus, kurátor tart tárlatvezetést Csörgő Attila Inverz kartográfia című kiállításán.
Mélyi József művészettörténész, műkritikus, kurátor. Egyetemi docens, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszékének vezetője. A kilencvenes évek közepe óta publikál tanulmányokat és kritikákat magyar szakfolyóiratokban. Fő kutatási területe a XX. századi és a kortárs művészet, a köztéri művészet és az intézménykritika. 2000 és 2003 között az Exindex című online művészeti folyóirat főszerkesztője. Számos kiállítás kurátora, többek között: Kempelen – Ember a gépben, 2007, Műcsarnok, Budapest és ZKM, Karlsruhe; Amerigo Tot – Párhuzamos konstrukciók, 2009, Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest; Nagyítások, 1963 – Az Oldás és kötés kora, 2016, Új Budapest Galéria; Zarándoklat, 2023, Pannonhalmi Főapátság.
A program ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
* * *
Csörgő Attila: Inverz kartográfia
Látogatható: 2024. április 20 - június 9.
Csörgő Attila törékeny egyensúlyi helyzeteket, esetlegesnek és sérülékenynek ható struktúrákat, és olyan pillanatnyi együttállásokat hoz létre, melyek képesek megingatni, vagy akár újrarendezni azt a nézőpontot, amelyből a körülöttünk lévő világra tekintünk, és kifordítani azokat a (matematikai, geometriai és fizikai) rendszereket, amiken amúgy ezek a struktúrák maguk is alapulnak. Ez a hozzáállás nemcsak Csörgő művészeti gyakorlatára, hanem jelen esetben a Trafó Galéria terére vonatkoztatva is érvényes.
„[Mint] találomra odaöntött dolgok halmaza, olyan a legszebb rend.” A Hérakleitosztól származó gondolat Csörgő értelmezésében azzal egészül ki, hogy létezhet olyan nézőpont, ahonnan a találomra odaöntött dolgok mégis rendezettséget mutatnak. A galéria terében látszólag véletlenszerűen szétszórt ragasztószalag csíkok és amorf elemek pontosan szerkesztett formákká állnak össze a nyomtatott fotókon, miután Csörgő a térről készült képeket különböző térképészeti leképzéseknek vetette alá. A leképzések eltérő logikájából adódóan a galéria tere különböző módokon torzul, azonban mindegyiken megjelenik ugyanaz a geometriai alapforma: a négyzet.
A Föld felszínén lévő pontok síkon való ábrázolását lehetővé tevő térképészeti vetületek a kijelölt nézőponttól, a térkép céljától, felhasználási területétől, vagy akár az adott társadalmi világképtől függően nagyon különböző torzításokat eredményeznek. Csörgő inverz kartográfiája három térképészeti vetület logikáját fordítja ki és vetíti vissza a térbe úgy, hogy az adott pontokat a gömb felszíne (földgömb) helyett egy képzeletbeli gömb belső felületén (csillaggömb) jeleníti meg, és így a nézőpont a külső, mindent látó pozícióból a gömb közepébe kerül át. A különböző nézőpontok és – a más-más történelmi időkben készült, eltérő célok mentén kidolgozott – leképzési rendszerek egymásmelletisége egy többnézőpontú rendszert hoz létre, melyben a találomra odaöntött dolgok újra és újra összerendeződnek.
