Hangover Reading Club #9
Hangover Reading Club #9
A Trafó Galéria szombat délelőtti olvasóköre olyan friss elméleti megközelítésekkel és kritikai nézőpontokkal foglalkozik, melyek az emberinél tágasabb világokba és a megszilárdultnak hitt rendszereken túlmutató áramlásokba engednek bepillantást. A felkért kurátorok, művészek vagy elméleti szakemberek által vezetett egyes alkalmak — a Trafó Galéria aktuális kiállításaihoz is kapcsolódva — többek között a poszthumán elméletek, az ökofeminizmus, a queer-ökológiák, a hidrofeminizmus, a spekulatív realizmus és az objektum-orientált ontológia mentén kezdeményeznek beszélgetést.
Az olvasókör következő, kilencedik alkalma 2021. november 20-án (szombaton) délelőtt 11:30-kor kezdődik Czeglédi Alexandra környezetantropológus, a Környezeti Társadalomkutatók Csoportjának (ESSRG) kutatójának vezetésével. Az olvasókör keretében Anca Benera és Arnold Estefán A természetalatti című kiállításának címét inspiráló és gondolati alapját adó “subnature” fogalmával és a kiállításon látható művekhez kapcsolódóan Anna Tsing és Jussi Parikka szövegeivel foglalkozunk majd.
A Hangover Reading Club-on megbeszélésre kerülő szövegek angol nyelven olvashatók, a beszélgetés magyarul zajlik. A szövegeket előzetesen emailen elküldjük az érdeklődőknek. A nyomtatásról vagy az olvasáshoz szükséges eszközről a résztvevőknek kell gondoskodniuk. Az olvasókör egyes alkalmai, bár kapcsolódnak egymáshoz, nem egymásra épülnek, így bármelyik alkalommal lehet csatlakozni. Előzetes regisztráció: gallery@trafo.hu. A program ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A láthatatlan észlelése az “Antr-obszcén” korszakában
David Gissen elméletében a természetalatti (“subnature”) a természet azon - sokszor észrevétlen és láthatatlan - formáira utal, amelyeket a természet jónak és kellemesnek elgondolt elemeivel (nap, felhők, fák, szél) szemben primitívnek (sár és nedvesség), mocskosnak (füst, por és kipufogógáz), félelmetesnek (gáz vagy törmelék) vagy kontrollálhatatlannak (gyomok, rovarok és galambok) tartunk. Ezek a természetalatti jelenségek gyakran az emberi beavatkozás folyamatairól árulkodnak, melyekkel együtt létezünk; bármennyire is szeretnénk kizárni és elfelejteni őket. A természetalattit a kapitalizmus táplálja, további romokat hagyva maga mögött.
Anna Tsing antropológus a macutake gombákat követve nemcsak a túlélés körülményeiről mesél, hanem a túlélés lehetőségeiről is. A gomba utat mutat a nyugati kapitalista világ perifériáján: szimbiotikus viszonyrendszerekben él, terjeszkedik, burjánzik, és a tőkés termelés által megcsonkított életterekhez, az ipari sivárságba csalogat minket. A posztindusztriális termelés által letarolt és hátrahagyott erdőkben a gomba jelenléte enyhíti az apokaliptikus reményvesztettséget. Tsing a kapitalizmus és az “olcsó természet” folyamatosan változó viszonyait tárja elénk azzal, hogy érzékeny figyelemmel követi a gombákat, a marginális, sokszor szellemszerű, láthatatlan, de az emberiség egészét kísértő jelenségek észrevételével (art of noticing) a közös túlélés irányába vezet minket.
Jussi Parikka írásai arra emlékeztetnek, hogy a technológiához - sokszor tévesen - az emberi tevékenység kiterjesztéseként viszonyulunk. Parikka a technológiai eszközeinkre (pl: kamerák és telefonok) mint a Föld gyomrában rétegződő nyersanyagokból készült masszára, a Földre pedig az emberi és a természeti folyamatok lenyomatait rögzítő és közvetítő médiumként tekint. Ez az “Anthr-obszcén” korszaka, amely az elektronikus eszközök gyors elavulásának környezeti következményeit, a digitális kultúra energiaköltségeit, a nyersanyag- és energiakitermelés újragyarmatosító folyamatait közönséges és durva módon csempészi mindennapjainkba.
A szerzőkről:
David Gissen az építészet, a történelem és a kísérleti tervezés metszéspontját kutatja a New York-i The New School oktatójaként. Munkásságának középpontjában az építészet és a természet közötti történelmi és elméleti kapcsolat áll - tágan értelmezve, a 19. századtól napjainkig.
Anna Lowenhaupt Tsing amerikai antropológus. A Kaliforniai Egyetem, Santa Cruz Antropológiai tanszékének professzora. 2018-ban megkapta a Királyi Antropológiai Intézet Huxley-emlékérmet.
Jussi Parikka finn újmédia-elméleti szakember, a Winchesteri Művészeti Iskola technológiai kultúra és esztétika professzora. Emellett a prágai FAMU vendégprofesszora, valamint a digitális kultúra elméletének docense a finn Turku Egyetemen.
A Hangover Reading Club korábbi eseményei, valamint az olvasókör témái és időpontjai a következő linken érhetőek el.
Az esemény a Zöld Színház program támogatásával valósul meg, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Előadó-művészeti szervezeteknek szóló többlettámogatása finanszíroz.
